Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Azt lehetetlen megmondani, hogy a napokban újra a 300-as szint fölé gyengülhet-e a forint az euróval szemben, de az biztos, hogy a magyar deviza csütörtöki hirtelen értékvesztése normális piaci reakció volt − mondták a Napi Gazdaságnak név nélkül nyilatkozó devizapiaci szakértők. A Matolcsy György jegybankelnök által bejelentett új monetáris lépések csökkentik a forint kamatelőnyét, ami több okból is gyengítheti. Egyrészt olcsóbbá teszi a forint elleni spekulációt, másrészt mérsékli a forinteszközök vonzerejét.
Az MNB-elnök csütörtökön ismertetett elképzelése szerint a kéthetes jegybanki kötvény újra kéthetes jegybanki betétté alakulna, ez azt jelenti, hogy csak a hazai hitelintézetek helyezhetnek el a Magyar Nemzeti Bankban pénzt. Ezzel mintegy 400−600 milliárd forint szorulhat ki a kéthetes kötvényekből, becslések szerint ugyanis ennyi lehet a külföldiek kezében. Ez a pénz pedig elkezdi keresni a helyét, nagyon nehéz megbecsülni, hová csoportosíthatják át.
Reuters
A befektetőknek két választásuk lehet: vagy kiviszik a pénzt az országból, vagy beteszik rövid futamidejű papírokba (a hosszabb lejáratok nem alternatívái a kéthetes lekötésnek). A rövid lejáratok kamatszintje már a múlt héten nagyot süllyedt, ami csökkenti ezek vonzerejét, ráadásul a diszkontkincstárjegyek esetében így már nem érnek el olyan hozamot a befektetők, amit a jegybanknál kaptak. A carry-trade szerep attraktivitásának csökkenése miatt arra lehet számítani, hogy ennek a tőkének egy része elhagyja az országot, ami értelemszerűen a forint gyengülésével jár.
Az elképzelés ugyan úgy lett tálalva, mintha a bankok ötlete lenne és a jegybank támogatná, de minden valószínűség szerint pont fordítva lehet − hívták fel a figyelmet a piacot jól ismerő szakértők. Matolcsy mintegy 900 milliárd forintnyi tőke kiszorításáról beszélt, ami már azt is jelentheti, hogy szeretnék, ha a magyar bankok inkább a likviditás növelésére fordítanák a pénzt. Márpedig ez a bankok eredményességét mindenképpen visszaveti, csak az MNB jár jól vele, mert csökkennek a sterilizálással járó költségei.
A forint esetében van még egy fontos kérdőjel az elkövetkező időszakra, mégpedig az, hogy miként akarja a devizaadósságot csökkenteni a jegybank. A 3 milliárd euró − mintegy 1000 milliárd forint − tartalék korábban beharangozott felhasználása többféle módon történhet. Amennyiben az állam részéről nem újítják meg a hiteleket, esetleg vissza is vásárolnak, az nem lesz hatással a forint piacára, ha viszont ezt is a bankokon keresztül oldanák meg, az további forintgyengítő hatással járhat. Elemzők szerint ezért a jelenlegi helyzetben az MNB terveinek ismerete nélkül különösen nehéz a forint mozgásával kapcsolatban jóslatokba bocsátkozni.
