A magyar részvénypiaccal kapcsolatos jókedv áprilisban sem tért vissza a befektetési szakemberek körében, ez derül ki a német ZEW intézet és az Erste Bank friss felméréséből, amelyben 71, a régióval foglalkozó pénzügyi szakembert, portfóliókezelőt, illetve elemzőt kérdeztek meg. A megkérdezettek 51,8 százaléka várja azt, hogy a BUX index emelkedhet féléves távlatban, s 24,1 százalékuk számít stagnálásra és ugyanennyien csökkenésre. Ezzel a felmérés bull/bear hányadosa a BUX indexre vonatkozóan 2,14-re süllyedt az egy hónappal korábbi 2,6-os értékről. Ez enyhén pozitív hozzáállást jelent, semmiképpen sem mutat olyan szélsőséget, ami miatt az ellentét-analízis alapján lépni kellene. Emlékezetes, hogy januárban ez az érték olyan magas szintre, 5 fölé emelkedett, amire előtte utoljára 2007 nyarán volt példa.
Valamelyest enyhült a pesszimizmus a forint jövőjével kapcsolatban az elmúlt egy hónapban. A felmérésben szereplők már csak nettó 0,01 százaléka várja azt, hogy féléves távlatban a mostani szintekről tovább gyengülhet a magyar deviza árfolyama az euróval szemben, március közepén még 20 százalékos fölényben voltak a további leértékelődésre várók. Ezzel a megugrással sem javult azonban a forint relatív megítélése a többi régiós devizáéhoz képest, azoktól ugyanis minden esetben kisebb-nagyobb erősödést várnak az euróval szemben a szakemberek. Meg kell jegyezni, hogy az egy hónappal ezelőtti, elképesztősen pesszimista hangulat a forinttal kapcsolatban jó környezetet teremtett egy ellentét pozíció nyitására, hiszen akkor még 306 forint felett volt az euró árfolyama, a nyomás azonban enyhült, s azóta már a mélyebben 300 forint alatti régiókat is megjárta a kurzus.
Egy kicsit csökkent ugyan, de még mindig hatalmas rés tátong a rövid és a hosszabb lejáratú forintkamatokra vonatkozó várakozásokban. A szakértők döntő többsége, nettó 53 százalék a rövid forintkamatok további esésére számít, ugyanakkor nettó 18,7 százalékuk gondolja azt, hogy a hosszabb forintkamatok emelkedni fognak a jövőben. A két lejárat közötti kamatvárakozások egyetlen más régiós devizánál sem ilyen magasak (több mint 70 bázispontnyi a különbség), igaz, egy hónappal ezelőtt még nagyobb volt ez az érték.
A magyar gazdaság megítélése mit sem változott. A szakemberek nettó 71,5 százaléka változatlanul úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet rossz, ezzel régiós viszonylatban az utolsó helyen szerepel. Ami sokat romlott egy hónap alatt, az az eurózóna gazdasági helyzetének megítélése, közel 30 százalékponttal, nettó 67,5 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint a közös devizát használó régió gazdasága is rossz állapotban van. Elmozdulást jelent az előző hónaphoz képest, hogy most már a jövőre vonatkozó várakozások felfelé mutatnak, nettó 22 százalék szerint javulhat a magyar gazdaság helyzete.
