Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
− Az E-Star kötvénycsődje után elsőként lépett a kisvállalati kötvénypiacra a Business Telecom. Mennyire volt nehéz meggyőzni a befektetőket arról, hogy érdemes pénzt adni kisebb vállalatoknak?
− Nemzetközi viszonylatban nem jelent csodát, ha egy-egy cég nem tudja kifizetni kötvénylejáratát. A magyar piacon a gondot az jelenti, hogy ez pont a legnagyobb kisvállalati kötvénykibocsátással fordult elő, ahol nagyon sok magánbefektető is jelen volt. Így valóban nagyon nehézzé vált a kisvállalati kötvénypiacra lépés, főleg, hogy éppen a sikertelen csődegyezség hetére esett a mi kötvényértékesítésünk, így szinte mindenki azt kérdezgette, miben vagyunk mások, mint az E-Star. Ezért volt fontos, hogy nem csak egy sztorit tudtunk eladni a befektetőknek, hanem egy nyereségesen működő üzleti modellünk van. Ennek köszönhető, hogy a tervezett 800 millió forint felett tudtunk kötvényt értékesíteni, ez volt a legnagyobb egyszeri eladás a cég életében.
− Ez így nagyon jól hangzik, de kit sikerült meggyőzni, hogy vegyen BTel-kötvényt?
− A lakossági kör gyakorlatilag eltűnt a piacról, így túlnyomó részben intézményi befektetőknek értékesítettük a kötvényeket. Amit sikerként élünk meg, az az, hogy szélesebb körben vontunk be nagybefektetőket, mint eddig valaha. Azonban ők is sokkal körültekintőbbé váltak, és bizonyítani kellett, hogy vissza tudjuk fizetni a befektetett tőkéjüket kamatostul, illetve ezek után is folyamatosan adatokat szolgáltatunk nekik, hogy lássák, társaságunk képes annyi készpénzt termelni, hogy nem lesz gond a visszafizetés.
− Ez azt jelenti, hogy az E-Starral ellentétben nem újabb kötvénykibocsátással, hanem a cég készpénztermelésével tervezik kifizetni a kötvényeket?
− Minden kötvénylejáratunkat úgy ütemezzük az üzleti tervekben, hogy azokat a készpénztermelésből eleve ki tudjuk fizetni, így volt ez az aktuális lejárattal is. A mostani kibocsátásra így azért volt szükség, hogy hogy akvizíciós terveinket abból finanszírozzuk, miközben készpénzállományunk önmagában garantálja mind a társaság működtetését, mind a külső kötelezettségek visszafizetését.
− A felvásárlásokról lehet többet is tudni?
− Két cég is a célkeresztben van, de ezek az ügyletek még nem tartanak ott, hogy ennél többet mondjunk róluk. Mindenesetre a kötvénykibocsátásokat mindig úgy lőjük be, hogy azok összegét rövid időn belül fel is használjuk. Annak nincs értelme, hogy azért gyűjtsünk be pénzt, hogy csak a számlákon álljon. Fontos az is, hogy a pénzt gyorsan megtérülő beruházásokra költsük, ennek ideje másfél év.
− Az elmúlt évben sok felvásárlást hajtottak végre. Ezeknél sikerült ezt a célt elérni?
− Igen, a tavalyi felvásárlások alapján el lehet mondani, hogy szinte minden fontosabb mutatószámunkat megdupláztuk. Bár a gyorsjelentés előtt pontos számokat nem mondhatok, de az árbevétel és az EBITDA is lényegesen jobb képet mutat 2012-ben, mint a 2011-es eredményekben.
− Az első kilenc hónap adatai alapján azonban a nyereség mintha nem nőne együtt az árbevétellel. Mi ennek az oka?
− Igen, valóban a tavalyi volt az egyik legnehezebb éve a társaságnak. Ezt úgy kell érteni, hogy a sok cégfelvásárlás miatt komoly beruházásokat kellett végrehajtani, amelyeket ráadásul a jövőbeni tervekhez is hozzáigazítottunk, hogy az idei esetleges újabb növekedések miatt ne kelljen újra fejleszteni. Úgy láttuk, hogy a 2012-es év még elbírja ezeket a beruházásokat, így pedig a jövőben már az eredményességre tudunk koncentrálni. A társaság szeretne kinőni a kis likviditású B kategóriás szerepből, ennek eléréséhez részvénykibocsátást is tervezünk a közeljövőben. Ezért nem akarjuk már egyszeri tételekkel terhelni a mérleget, és szeretnénk továbbra is növekedési sztorival szolgálni. Reményeink szerint az idei terjeszkedésekkel is sikerül újabb, az eddigiekhez hasonló ugrást elérni eredményeinkben.
− Mikor várható a részvénykibocsátás?
− Akár már az idén, ha a részvénypiaci hangulat ezt lehetővé teszi.
− A társaság eladósodottsága viszonylag magasnak tűnik. Nem jelent ez gondot?
− Jelenleg mintegy 2,6 milliárd forintot tesz ki a hiteleink nagysága, ami az 1,6 milliárd forintos saját tőkénkhez viszonyítva nem olyan problémás. Ráadásul a zárt körben kibocsátott kötvények egy részét már részvényekért visszavásároltuk, ezek saját tulajdonban vannak, így a hitelek nagysága még ennél is kisebb.
− A telekommunikációs szektor viszonylag nehéz helyzetben van. A BTel miért helyezi ennek ellenére a növekedésre a hangsúlyt az osztalékfizetés helyett?
− Az alternatív szolgáltatók számára az elmúlt egy-két évben jött el a lehetőség, hogy komolyabb cégekké váljanak. Természetesen sosem leszünk Magyar Telekom méretű társaság, és ebben az időszakban pont a lehetőségeink feladását jelentené, ha mostantól osztalék kifizetésére fordítanánk a pénzünket.
Kapott_NEM_jelenik_meg_FE-n
