Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nyolc napon át folyamatosan emelkedtek az árfolyamok, a Federal Reserve döntésének feldolgozása után azonban lefelé indultak az európai tőzsdék. Elképzelhető, hogy ez a profitrealizálásnak köszönhető, vagy annak, hogy a Fed lazítása már be volt árazva, és a figyelem ismét a költségvetési szakadék patthelyzetére összpontosult (az amerikai politikusok továbbra sem számoltak be érdemi előrelépésről). A londoni FTSE−100 0,3 százalékkal esett, a frankfurti DAX pedig 0,4 százalékkal fordult le többéves csúcsáról, miközben a párizsi CAC−40 valamivel közelebb volt a stagnáláshoz, de szintén esett. A periférián viszont kedvezőbb volt a hangulat, talán a bankunió terén elért haladásnak vagy a sikeres kötvényaukcióknak örültek a befektetők, mindenesetre a madridi IBEX−35 0,4, a milánói FTSE MiB pedig 0,7 százalékkal került feljebb. A Volvo 4,5 százalékot esett, a Renault viszont 1,5 százalékot erősödött, miután a francia autógyártó közölte, hogy a svéd cégben való 6,5 százalékos részesedésének eladásával jutna 1,6 milliárd euróhoz. A Deutsche Bank szerkezetátalakításának költségei miatt profitfigyelmeztetést adott ki, ami részvényárfolyama 2,7 százalékos eséséhez vezetett. Kedvezőtlen gyógyszer-engedélyeztetési hírek hatására került közel 3 százalékkal lejjebb az AstraZeneca. A kőolaj kivételével a legtöbb nyersanyag jegyzése esett, ami lefelé húzta a londoni tőzsdén nagy súllyal rendelkező nyersanyagtermelőket. Az Egyesült Államok tőzsdéi lefelé vették az irányt, miután John Boehner republikánus képviselőházi vezető nyilatkozata szerint újra zátonyra futottak a tárgyalások. A heti munkanélkülisegély-kérelmek száma és a kiskereskedelmi forgalom is jól alakult, ezt azonban ezúttal nem vette figyelembe a piac. Lapzártánk idején a Dow és az S&P−500 0,7, a Nasdaq pedig 0,6 százalékos mínuszban állt.
