Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Rengeteg amerikai vállalat döntött úgy, hogy még év vége előtt megörvendezteti befektetőit a jövő évi osztalék idei kifizetésével, vagy pedig egyszeri, rendkívüli osztalékkal. Az iStockAnalyst elemzői szerint a legfrissebb számok azt mutatják, hogy idén 400 százalékkal emelkedett a rendkívüli osztalékfizetések száma. Csak a múlt héten több tucat cég döntött így az S&P−500-ból − és a részvényelemzők már azt latolgatják, hogy melyek fognak még csatlakozni a pénzosztáshoz. A Costco Wholsale például minden idők legnagyobb, 3 milliárd dolláros rendkívüli osztalékát jelentette be, az Oracle pedig három teljes negyedévnyi, 800 millió dollárt kitevő osztalékot hozott előre. A Wal-Mart még november közepén jelentette be, hogy 1,3 milliárd dollár kifizetését ejti meg az év vége előtt, és a Las Vegas Sands is egymilliárd dolláros rendkívüli osztalékkal örvendeztette meg a befektetőket. Az Apple elemzők szerint éppen azért zuhant egyetlen hét alatt mintegy tíz százalékot, mert a cég nem szállt be az osztalékőrületbe.
Reuters
A vállalatok az amerikai politikai helyzet változása miatt döntöttek a pénzosztás előrehozásáról. A novemberi választásokon a demokrata oldal egyértelmű győzelmet aratott, ezért − amennyiben lesz bármiféle egyezség a költségvetési szakadék elkerüléséről − szinte bizonyos, hogy emelkedni fog az osztalékok adóterhe. Jelenleg a tőkejövedelmeket − köztük az osztalékot − 15 százalékos kulccsal adóztatják az Egyesült Államokban, márpedig a jövőben ez akár a 39,6 százalékra emelkedő legfelsőbb adókulcs szintjére is kerülhet, amihez (az évi 250 ezer dollárnál többet kereső háztartások esetében) hozzáadódik egy további 4 százalékos egészségügyi adóteher. Ezzel már majdnem a háromszorosára ugrana az osztalékok adóterhe. Ez korántsem biztos, hogy így lesz − sokkal valószínűbb egy mérsékelt osztalékadó-emelés −, de a vállalatok között egyre szélesebb körben terjedt el az elővigyázatos adóoptimalizálás. Makrogazdasági szempontból akár kedvező is lehet a folyamat, hiszen a vállalatok hosszú ideje hatalmas elköltetlen készpénzállományon ülnek, márpedig ezt az ilyen kifizetésekkel visszaforgatják a gazdaságba, és átmenetileg az adófizetés is emelkedik.
Amióta egyértelmű, hogy emelkedni fog az amerikai osztalékadó, az elemzők listákat gyártanak, hogy melyik cégtől várható soron kívüli pénzeső. A Deutsche Bank elemzői szerint például azoknál a vállalatoknál valószínűbb a rendkívüli kifizetés, ahol az átlagosnál nagyobb a bennfentes tulajdon, a készpénzállomány és a belföldi értékesítések aránya, valamint amelyek az utóbbi hónapokban jobban szerepeltek a benchmark részvényindexeknél. Mások azonban figyelmeztetnek: az előrehozott osztalékfizetéssel csökken a készpénzállomány, a cégek könyv szerinti értéke is visszaesik, tehát az értékeltségi mutatók is romlanak. A rendkívüli osztalékok vadászatával tehát érdemes óvatosnak lenni, hiszen hiába tűnik úgy, a vállalatok pénzt ajándékoznak a befektetőknek, az osztalék kifizetése után a részvényárfolyamok általában hasonló mértékben visszaesnek.
A piacok természetesen nem teljesen racionálisan működnek. Ezt támasztja alá a Goldman Sachs elemzése, amely szerint a különleges osztalékot bejelentő cégek az esetek 75 százalékában felülteljesítik az S&P−500 indexet a bejelentés utáni két napban − átlagosan 330 bázisponttal, három hónapos időtávon pedig 380 bázisponttal. Ráadásul az osztalékszelvény lekerülése után a kifizetésből eredő könyv szerinti értékcsökkenésnél jellemzően kevésbé esnek vissza ezek a cégek. Ez utóbbi azonban azzal is magyarázható, hogy a befektetők rövid távon gondolkoznak, és ezért hajlandóak prémiumot fizetni azokért a cégekért, amelyek hajlandónak mutatkoznak arra, hogy az óriási készpénztömegüktől megváljanak.
