Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A negyedévek utolsó napjain élesen megugrik azoknak a részvényeknek a száma, amelyek az S&P−500-nál legalább 5 százalékponttal jobban teljesítenek, majd a következő napon legalább 3 százalékkal elmaradnak tőle − állítja a Wall Street Journal mintegy tízezer részvény 2004 óta leírt mozgását elemezve. A negyedévek utolsó napjain általában 280 ilyen részvény van, azokon kívül pedig mindössze 217 − márpedig ezt a 29 százalékos különbséget aligha lehet mással magyarázni, mint a negyedéves záróárak beállításával. Az alapkezelők ugyanis gyakran élnek azzal a gyakorlattal, hogy a negyedéves jelentések előtt agresszívan vásárolni kezdik azokat a részvényeket, amelyeket már eleve birtokolnak, amivel átmenetileg felhajtják azok értékét. Ezzel jobb eredmény kerül be a jelentésekbe, tehát a befektetők vonzóbbnak látják majd a gyakorlatot űző portfóliómenedzserek részvényeit, ráadásul a hedge fundok a negyedéves teljesítmény alapján szerzik a jutalékot, ami szintén ösztönzi ezt a visszaélést. A záróár-beállítás ugyan ellentmond az amerikai értékpapírtörvénynek, az amerikai tőzsdefelügyelet, az SEC azonban tavaly év eleje óta mindössze három esetben emelt vádat ilyen ügyekben. Ez nem meglepő, hiszen ehhez a kereskedők ártorzításhoz fűződő szándékát is bizonyítani kell.
