Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mindössze három külföldi társaság jelentett be short selling ügyletet a Budapesti Értéktőzsdén az elmúlt két és fél hétben − ami érdekes, hiszen ebben az időszakban jelentősen változtak az árfolyamok. A hazai alapkezelőktől − jóllehet ők is jelentéstételre kötelezettek − nem érkezett ilyen jellegű adat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által működtetett felületre. Pedig több mint kétszáz olyan hazai befektetési alap van, amelyik befektetési politikája alapján shortügyletet végezhet (vagyis eladhatnak olyan részvényeket, amelyek nincsenek a tulajdonukban). Más kérdés, hogy csak a közvetlen shortpozíciókat kell jelenteni: amennyiben az alapok valamilyen közvetítőn keresztül adnak megbízást, akkor a konstrukciónak köszönhetően mentesülnek a közzétételi kötelezettség alól.
A három külföldi társaság viszont egyelőre tartja pozíciót, ugyanis a közzétételi kötelezettség kezdete, november 6-a óta nem történt változás. Márpedig a bejelentési küszöbérték a shortolt társaság kibocsátott részvénytőkéjének 0,2 százaléka, és az ezt meghaladó minden további 0,1 százalékos változást jelenteni kell: 24 órán belül értékesíteni kell az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot. Mindenesetre a hazai papírok esetében így a legnagyobb közvetlen shortolónak az amerikai Linden Advisors LP befektetési bank számít, amely Mol- és OTP-részvényekre adott fedezetlen eladási pozíciókat. Az előbbiből a tőzsdére bevezetett részvényhányad 0,75 százalékát adták el, míg a bankpapírokból a tőzsdei pakett 0,95 százalékét shortolták. A floridai Morton Holdings Inc és a brit Lansdowne − amely a világ egyik alternatív befektetési alapjának tartja magát − is az OTP esetében érezte úgy, hogy érdemes eladási pozíciókat felvenni. A Morton a legnagyobb magyar bank részvényeinek 0,73 százalékát adta el fedezetlenül, a Lansdowne pedig egy 1,46 százalékos részvénycsomagot.
