Korrupció vádjával tízévi börtönbüntetésre ítélték Ivo Sanadert. A volt horvát miniszterelnököt a zágrábi bíróság szerint megvesztegette a Mol, hogy átvehesse az Ina fölött az irányítást. Az ítélet első fokú, nem jogerős.
Az indoklás szerint Sanader két külföldi cégtől fogadott el kenőpénzt: az osztrák Hypo Alpe Adria Banktól és a magyar Moltól. Az ítélet szerint a Mol Robert Jezic Xenoplast nevű svájci cégének számlájára fizette be Sanader 5 millió eurós kenőpénzét.
MTI/EPA
A volt horvát kormányfő a bíróság szerint egyenesen Hernádi Zsolttól, a Mol első emberétől kapta a kenőpénzt, hogy cserébe a magyar vállalat irányítási jogot szerezzen az INA-ban. Hernádit korábban ki is akarták hallgatni az ügyben, de a magyar hatóságok ehhez nem járultak hozzá. A Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője közölte tegnap, hogy a nyomozást még idén január végén megszüntették, és azóta nem merült fel új információ az ügyben.
A piac első természetes reakciója a pánikszerű eladás volt, de a helyzet nem ennyire rossz − véli Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Ebben az ügyben ugyanis jobban is meghurcolhatták volna a Molt, ha akarják. A mostani döntés után ugyan elképzelhető, hogy lesz újabb vizsgálat a Mol ellen, ami pénzbüntetéssel vagy felszólítással végződhet, de nem valószínű, hogy az INA-szerződéshez hozzányúlnak − véli Kuti. Sőt, az INA körül inkább csak jó hírek voltak az elmúlt időszakban. Egyrészt úgy tűnik, engedik a gázárak liberalizációját, ami segíthet nyereségesebbé tenni az INA-nak ezt az üzletágát, másrészt a felügyelőbizottságban is lecserélték a horvátok által delegált tagokat. Az új emberek pedig sokkal inkább üzleti szemléletűeknek látszanak, és elfogadják a Mol irányítását. A horvát kormány inkább az uniós csatlakozásra koncentrál, így a piac pár hét alatt megnyugodhat az Equilor vezető elemzője szerint.
A Mol komoly áldozatokat vállalt annak érdekében, hogy átvegye az INA irányítását − reagáltak a hírre a társaságnál a Napi megkeresésére. Nincs indíték, hiszen a Mol a csőd veszélyétől mentette meg az INA-t, amikor átvette felette az irányítást 2009-ben; ehhez a Mol szerint nem volt szükség tisztességtelen eszközökre. Nincs bűncselekmény sem, hiszen a Mol nem adott semmilyen juttatást politikusoknak vagy döntéshozóknak azért, hogy konszolidálja és megmenthesse az INA-t. A magyar olajcég szerint nincs bizonyíték sem, hiszen a vád mindössze egy ember vallomására épül, amit két másik tanú és a vádlott cáfolt meg a tárgyaláson. Az elsőfokú ítéletet előzetes döntéshozatalnak tekinti a Mol, amely már számtalanszor visszautasította a vádakat. A magyar olajtársaság úgy gondolja, hogy az ügy kevésbé szól a Molról vagy az INA-ról, hanem sokkal inkább egy horvátországi politikai ügy.
