Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Eddig 2012 sem cáfolt rá az egyik legegyszerűbb befektetési stratégia, a Halloween-hatásnak is nevezett naptárhatás működésére. A világ számos részvénypiacán működő naptárhatás lényege, hogy a részvényárfolyamok rendszerint sokkal rosszabb teljesítményt mutatnak az év május elsejétől október végéig terjedő időszakában, mint a Halloweent (nálunk Mindenszenteket) követő féléves időszakban. Míg a Dow Jones Industrial index 2011. november elseje és 2012. május elseje közötti időszakban 10,5 százalékkal emelkedett, addig a múlt héten véget ért rosszabbik félévben 0,9 százalékot veszített értékéből. Bár az Apple-részvényektől túlsúlyos S&P−500-as index nem zárt mínuszban az elmúlt félévben, azonban ennek az indexnek a teljesítménye is jócskán elmarad a tavalyi \"nyári\" félévben bemutatott emelkedéstől.
A stratégia − amelyhez a híres \"adj el májusban és menj el nyaralni\" mondás is kapcsolódik − meglepően jól teljesített az amerikai piacokon. Egy korábban publikált tanulmány szerint 1950 óta 2010 tavaszáig az Egyesült Államokban a Halloween-hatást kihasználó befektetők (azaz a november elején részvényt vásárlók) 10 ezer befektetett dollárral 473 ezer dollárt kereshettek, míg az év rosszabbik felében vásárlók kumuláltan 32 ezer dollár veszteséget halmozhattak volna fel. (Napi Gazdaság, 2011 április 20.)
Reuters
Ez a hatás egyébként a 70-es évektől erősödött fel, előtte nem volt érdemi különbség az év két fele között tőzsdei teljesítmény szempontjából. Sokak szerint ennek az amerikai adózási szabályokban bekövetkezett változás az oka, a másik ismert naptárhatás, az úgynevezett \"Mikulás-rally\" erősödése is ebben az időszakban volt megfigyelhető a statisztikai adatok alapján.
Az ezen a naptárhatáson, mint bármelyik naptárhatáson alapuló befektetési stratégia legnagyobb problémája persze az, hogy sosem tudhatjuk, nem az éppen előttünk álló időszak lesz-e az, amely lerontja a hosszabb távú teljesítményt. Jó példa erre a Lehman Brothers csődjét követő időszak, a 2008. november elseje és a 2009. május elseje közötti időszakban a Dow Jones Industrial 12 százaléknál is többet veszített értékéből, ugyanakkor a 2009. május elsején vásárlók közel 19 százalékos hozamot érhettek el a következő fél évben. Az elmúlt években viszont helyreállt a rend, a 2010. és 2011. november elsejét követő félév 15,2, illetve a már említett 10,5 százalékos nyereséget hozta a Dow Jones Industrialben, míg a 2010, 2011 és a 2012-es rosszabbik félév egyszázalékos nyereséget, illetve 6,7 és 1 százalékos veszteséget termelt.
A stratégia egyébként hosszabb távon nem csak az amerikai részvénypiacon működött − mutat rá a Marketwatch.
Az új-zélandi Massey\'s egyetem két szakértőjének egy korábbi tanulmánya szerint a hatás kimutatható volt a világ 108 részvénypiacán, az Egyesült Királyságban például 300 évre visszamenőleg elemezték a tőzsde szezonális teljesítményét. Megállapításuk szerint a téli hónapokban a részvények átlagosan 4,5 százalékkal teljesítettek jobban, az elmúlt 50 évben ez a felülteljesítés 6,3 százalékos volt.
