Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A piacon tartja magát az a pletyka, hogy a kormányzat valamilyen úton megpróbálja majd rábírni a forgalmazásban részt vevő pénzintézeteket, hogy a hároméves államkötvények mellé visszavásárlási kötelezettséget is vállaljanak, így teremtve meg a hároméves instrumentumoktól való szabadulás útját a kisbefektetők számára − ebben az esetben joguk lenne a bankoknak alaposan megkérni a segítség árát. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint önmagában igen kedvező az új állampapírok hozamajánlata, ám a befektetésekről a külföldi kockázatelemzők döntenek, nekik viszont a magyar szuverén adósságminősítés a hozamnál fontosabb. A magyarországi szuverén kockázat eleve magas, és e tekintetben inkább kockázatnövelő az a tény, hogy a kormány most nem hazai devizában kíván állampapírt kibocsátani: forintot lehet nyomtatni, a külső devizát viszont meg kell majd venni a visszafizetéshez. Megjósolható, hogy önszántából kevés bank állna sorba az új papírért − már csak azért sem, mert többségük már most is a limitje erejéig tart állampapírokat.
A piaci nézetek szerint csak akkor lenne mód arra, hogy a kormányzat kötelező visszavásárlást hirdessen meg, ha erre jogszabály kötelezné a hazai hitelintézeteket − például előírnák, hogy a kötelező likviditási ráta egy részét állampapírban kell tartani. Ez komoly gondokat okozna a Bázel III-as követelményrendszerre készülő bankoknak (nagyobb tartalékot kellene a papírok mögé állítani). Ennél is rosszabb üzenete lenne az intézkedésnek a piaci pszichológia szempontjából, hiszen kétségbeesett lépésnek tűnik, ha az állam a saját adósságát jogszabályi erővel vetetné meg az országban működő kereskedelmi bankokkal. Az sem kedvező jel, hogy a közszférában körlevelek \"tanácsolják\" a dolgozóknak, hogy nézzenek körül az állampapír-befektetések között.
