BUX 139495.62 1,36 %
OTP 44920 2,14 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Felkophat az alapkezelők álla

Egyre kisebb hányadát tartják pénzüknek a befektetők az aktívan kezelt alapokban, így az alapkezelőknek egyre nehezebb a magas kezelési költségekből származó bevételeiket fenntartani − vonta le a következtetést az HSBC egy friss tanulmánya.

2012. október 9. kedd, 00:00

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az elmúlt tíz évben jelentősen átrendeződött a befektetési alapok piaca, a tortából egyre kisebb részt hasítanak ki maguknak az aktívan kezelt alapok, s folyamatosan nő a passzív portfóliók súlya − írja elemzésében az HSBC. 2002 óta az aktívan kezelt alapokban elhelyezett összeg harmadával csökkent, a befektetők összesen 543 milliárd dollárt vontak ki az ilyen konstrukciókból, miközben a passzív, indexkövető alapokba 660 milliárd dollárnyi friss tőke érkezett − írja az elemzés az EPFR adataira hivatkozva. A tőzsdén kereskedett passzív alapok vagyona eközben 14-szeresére emelkedett, 105 milliárd dollárról 1500 milliárd dollárra.

Azok a hatalmas ingadozások, amelyeken a piacok átestek az elmúlt években, sokakat elriasztottak a részvénybefektetéstől, s ebben a piaci környezetben különösen nehézzé vált a különböző befektetési témákra létrejött alapok számára a jó teljesítmény − mondta Garry Evans, az HSBC vezető globális részvénystratégája a cnbc.com-nak. Az aktívan kezelt részvényalapok nagyjából 40 százalékának sikerült csak túlteljesítenie a benchmarkként választott indexeket, s ehhez a teljesítményhez mérten magasnak tűnhet az általuk felszámított, átlagosan 80−150 bázispontnyi díj, a passzív alapoknál ez mindössze 20−30 bázispontnyi. Evans szerint ha fennmarad ez a tendencia, akkor hamarosan eljöhet az az állapot, hogy az alapokban kezelt vagyon 80 százaléka a passzív konstrukciókba megy át.

Az igény változatlanul megvan a befektetőkben arra, hogy aktívan kezelt alapokba tegyenek pénzt, de várják, hogy az alapkezelők alacsony kockázat mellett kiegyensúlyozott hozamot biztosító konstrukciókkal álljanak elő. Az iparág érzi ezt, s már számos alapkezelő dolgozik ilyen típusú alapok létrehozásán. A kiegyensúlyozott hozam iránti igényt jól jelzi, hogy egyre több pénz áramlik a magas osztalékhozamú papírokra koncentráló alapokba − mondta Evans.

Az aktív portfóliókezeléssel kapcsolatos gondokat jól mutatja a hedge-fund-iparág szenvedése is. Az elmúlt évek gyenge teljesítményét látva a befektetők egyre inkább megkérdőjelezik a 2−20-as konstrukció létjogosultságát is, a hedge-fundok ugyanis tipikusan 2 százaléknyi kezelési költséget számolnak fel induláskor s a hozam 20 százalékát kérik sikerdíjként. A harmadik negyedévben 15 milliárd dollár távozott ezekből az alapokból.

Economx
Economx

Ez is érdekelhet