Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Végszükség esetén a spanyol kormány készen áll adófizetői pénzből megmenteni a bankokat − mondta a spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy, ami teljes fordulatot jelent a spanyol kormány hozzáállásában. Úgy tűnik, nem is várat sokat magára az első bankmentés, hiszen a Bankia − alig egy évvel tőzsdei kibocsátását követően − állami segítséget kérhet. A pénzügyminisztérium és a spanyol jegybank még a héten adhat az El País szerint 5−10, míg az Expansion szerint 5−7 milliárd eurós tőkeinjekciót a banknak, amely így kigyomlálhatná egyre terebélyesedő nem teljesítő hitelportfólióját. Az összeg nagyságát egy hétfőn nyilatkozó kormányszóvivő reálisnak nevezte. Az elképzelések szerint a kormány olyan kötvényeket kapna a közpénzért cserébe, amelyek bizonyos feltételek teljesülése (például a szavatoló tőke bizonyos százalék alá csökkenése) esetén részvénnyé változtathatók. A Bankia ezen felül átveheti anyavállalata, a BFA banki üzletágát és ingatlaneszközeit − értesült a Reuters az ügyhöz közel álló forrásból.
A sors fintora, hogy az ingatlanpiac 2008-as összeomlását leginkább megszenvedő hét regionális takarékszövetkezeti bank egyesüléséből létrejött, negyedik legnagyobb spanyol pénzintézet éppen az állami mentő csomag elkerülése végett ment tőzsdére tavaly júliusban. A hírt követően lemondott Rodrigo De Rato, a bank vezérigazgatója (korábbi spanyol pénzügyminiszter és egykor az IMF ügyvezető igazgatója), indoklásában csak annyit jelzett, ez a legkényelmesebb lépés a Bankia számára.
A legnagyobb európai bankok eközben egyre nagyobb mértékben parkoltatják pénzüket a jegybankoknál. Március végén a tíz legnagyobb európai pénzintézet összességében 1200 milliárd dollárt tartott a világ különböző jegybankjainál. Az összeg 128 milliárd dollárral, azaz mintegy 12 százalékkal haladja meg a december végi értéket, ám még számottevőbb, 66 százalékos bővülést jelent a 2010. végi állapothoz képest − derül ki a Wall Street Journal (WSJ) által összegyűjtött adatokból. Az óvatosság nem teljesen megalapozatlan: az év elején három hónapra élénkült valamelyest a bankok finanszírozási piaca, ám az utóbbi hetekben visszatért a jégkorszak.
A pénzintézetek a jegybanki betéteikhez akkor is szabadon hozzáférhetnek, ha problémába ütközne lejáró adósságuk refinanszírozása vagy valami rendkívüli helyzet miatt megrohamoznák őket a betétesek. A tíz bank által a jegybankoknál parkoltatott pénz tavaly szeptember óta tapasztalt 440 milliárd dolláros megugrása mögött viszont részben az ECB mintegy 1000 milliárd eurós refinanszírozási tendere (LTRO) áll. A program célja − a likviditási problémák enyhítése mellett − a hitelezés élénkítésének elősegítése és az egyre jobban elszálló kötvényhozamok leszorítása volt (ami részben a bankok kötvényvételei miatt átmenetileg működött is).
A WSJ által összegyűjtött adatok alapján viszont a legnagyobbak biztosra mentek: a 40 milliárd eurót felvevő Banco Santander például a múlt hónapban a felügyeletnek benyújtott jelentése szerint az összeg zömét jegybanki betétekben helyezte el, ezáltal jelentősen javítva likviditási tartalékát, amihez a rövid lejáratú kötelezettségek hosszabbra cserélése is hozzájárult. A tavaly decemberi rekordalacsony összeg után azonban áprilisban is szinte teljesen halott volt a vállalati fedezetlen kötvénykibocsátási piac, aminek elsősorban a bankközi hitelezésből is kiszoruló spanyol és olasz pénzintézetek voltak a kárvallottjai.
