Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Főleg az államkötvények piacát mozgathatja meg az Európai Központi Bank (ECB) hosszú távú refinanszírozási tenderének (LTRO) ma lebonyolított második fordulója. Az első, decemberi LTRO a leglátványosabb hatást a periféria adósságszegmensében érte el, elsősorban az olasz és a spanyol kötvényeken lehetett hatalmasat kaszálni, ha valaki − mint például a helyi bankok − a január eleji mélypontokon szálltak be. Azóta ugyanis visszakapaszkodott ezeknek a papíroknak az árfolyama, különböző lejáratokon 7-8 százalékos profitot lehetett elkönyvelni.
A második ECB-tender várható pozitív hatása miatt több ország is erre a hétre időzítette adósságmegújítását, a tegnapi olasz mellett ma német, míg holnap spanyol és francia aukciót tartanak. Várhatóan mindenhol szűkülnek a spreadek, hiszen egy jelentősebb LTRO a bundhozamok emelkedésével járhat, ahogy egyre több befektető visszaszáll a magasabb kockázatú eszközosztályba.
Akik viszont biztonságos tranzakciókkal játsszák meg az olcsó forrás biztosította carry trade-et, azoknak jó alkalmat kínált az idei második EFSF-kötvénykibocsátás, vagyis a kvázieurókötvények vétele. A hosszú oldalon jelenleg mintegy 90 bázisponttal forognak az európapírok a német bundhozamok fölött, elsőrendű besorolás mellett. Nagyobb nyugdíjalapok, biztosítók és egyéb befektetési alapok vették ezért a húszéves futamidejű, 3,4 százalékos kamatozású kötvényt, a tegnapi EFSF-tenderen ráadásul távol-keleti befektetők is megjelentek, bár azt nem tudni, mennyit vettek.
A bankközi hitelpiacon már látszik némi stabilizáció, az indikatív háromhavi Euribor-kamat az ECB irányadó rátája alá csúszott, pedig az első tender előtt még 1,6 százalék körül mozgott az index. Normalizálódik a dollár európai forrásköltsége is, a devizaswap-prémiumok a novemberi 154 bázispontról 67 bázispontra estek. Ugyanakkor kicsi volumenben és nagyon rövid lejáraton adnak kölcsön egymásnak az európai hitelintézetek, ráadásul azok közül is csak a nagyok, emiatt továbbra is széles az eladói és vételi ár közötti különbözet. Elemzők szerint itt nem is várható túl nagy fordulat, amíg a bajosabb bankok nem tisztítják meg hitelportfóliójukat, és ebből a szempontból az olcsó jegybanki forrás csak hátráltatja a restrukturálást, hosszú távon tehát lehet, hogy éppen nem a célját éri el az ECB.
Az euró esetében nehezebb megbecsülni a rövid távú hatást, az nagyban függ attól, mennyi pénzt hívnak le a bankok. Széles a szórás a várakozásokban, 200-tól 1000 milliárd euróig terjednek, a konszenzus a decemberi 500 milliárd euró körül várja a végeredményt. A UBS 30 százalékos esélyt ad annak, hogy nem éri el a 200 milliárd eurót a banki kereslet, ebben az esetben a magasabb kockázatú devizák gyengülésére érdemes számítani, míg az euró erősödhet a dollár ellenében. Legvalószínűbb, 50 százalékos eséllyel 350−450 milliárd euró körüli lesz a főösszeg, ami a kockázatosabb devizáknak − így a forintnak − kedvezhet. Legkisebb valószínűsége a 450 milliárd eurót meghaladó tendernek van, ami viszont erőteljes mozgást idézhetne elő a magasabb kockázatú devizáknál, míg az euró−dollárra negatívan hatna. Ebben az esetben az előrejelzések 1,33-as célárat és short pozíció felvételét ajánlják.
