Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Továbbra is tekintélyes, tíz százalékkal nagyobb részarányt hasítanak ki a BÉT-en bonyolódó forgalomból a magyar kiskereskedők, mint a varsói értéktőzsdén (WSE) a lengyel háztartások − derül ki a két börze statisztikáit vizsgálva. A részvénypiaci forgalom megoszlása terén ugyanis a magyar tőzsdén tavaly az egész évben 29 százalékot adtak a magánbefektetők, míg Varsóban 18-at, igaz, utóbbi kategóriákban likvidebb a piac mind a forgási sebességet, mind az ügyletek összértékét tekintve. Érdekes módon mindkét tőzsdén megmerevedtek a frontvonalak − legalábbis ami a háztartások részarányát illeti −, a tavalyi értékek ugyanis gyakorlatilag teljesen megegyeznek a 2010-essel.
A derivatív piacon gyakorlatilag fej fej mellett 46 százalékos súllyal szerepeltek a háztartások a BÉT-en és a WSE-n egyaránt, míg a magyar tőzsdén a hazai intézményi szereplők 26, a saját számlás ügyletek 19, a külföldiek pedig 8 százalékát adták a forgalomnak.
Dinamikus növekedést mutatott azonban a BÉT szekciótagjai által vezetett értékpapírszámlák mennyisége, decemberben éves összevetésben csaknem ötödével, 1,9 millióra emelkedett számuk, igaz, eközben az aktív számlák aránya 69,3 százalékról 61,6-ra esett vissza. A magyar kisbefektetők továbbra is előnyben részesítik a hagyományos telefonos üzletelést, az internetes és elektronikus felületen keresztül adott megbízások aránya ugyanis 48,8 százalék körül stabilizálódott. Ez az érték a külföldi intézményiek esetében 31,2 százalék körül mozog, ám a hazai brókercégek feltehetőleg jogosan tartanak attól, hogy a Xetra bevezetésével az arány lényegesen bővülne. Ez a magyar brókercégek számára bevételeik jelentős csökkenésével járhatna, a BÉT kereskedési rendszerének cseréjét szorgalmazó osztrák tulajdonosok reményei szerint viszont harmadával bővíthetné a forgalmat.
A kereskedésben Budapesten és a WSE-n egyaránt a külföldi befektetők voltak a legaktívabbak, idehaza 44, míg Varsóban 47 százalékos súllyal (utóbbinál a megbízások több mint fele érkezett Londonból, míg ötöde Franciaországból). Ennél a szegmensnél a magyar piacon egy év alatt érezhetően nőtt a külföldiek súlya, tavalyelőtt ugyanis még 39 százalékos volt részarányuk. Térnyerésükben közrejátszhatott a kötelező magánnyugdíjpénztárak kiesése. Ezt látszik igazolni, hogy a hazai intézmények tavaly a forgalom csupán 10 százalékáért feleltek, míg egy évvel korábban még 12 százalékért, bár az is igaz, hogy a befektetési alapok jellemzően hosszabb távra fektetnek be, így ritkábban rendezik át portfóliójukat. Varsóban ezzel szemben a helyi intézmények súlya 35 százalékot tett ki a részvénypiaci forgalomban, ám ezen belül ott is csökkent a nyugdíjalapok súlya a lengyel nyugdíjrendszer átalakítása miatt, pár éven belül azonban az intézkedések kifutásával ezek az alapok ismét aktívabb szereplői lesznek a tőkepiacnak.
