Hivatalosan még nem erősítették meg, de kiszivárgott hírek szerint az Európai Központi Bank (ECB) változatlan névértéken fog részt venni a görög kötvénycsereprogramban, vagyis saját tulajdonában lévő kötvényállományán nem szenved el veszteséget. A pletyka szerint az ECB-vel elcserélt új kibocsátású görög papírokból kiveszik azt a klauzulát, ami a jegybankra is ugyanazt a kollektív terhet helyezi, mint ami a magánbefektetőket éri egy csődeseménynél vagy egy adósságrendezéskor. A jegybank így szenior hitelezővé válhat egy csődesemény bekövetkezésekor, tehát minden más befektetővel szemben elsődleges kártérítésre tarthat igényt. A magánbefektetőknek ez azt jelentheti, hogy csődeseménykor alárendelt tulajdonosoknak számítanának, ami saját csődkockázatukat növelheti.
Pontos adatok nincsenek arra nézve, hogy a görög adósság hány százaléka kerülhet így szenior tulajdonoshoz, de becslések szerint az ECB mérlegében 55-60 milliárd euró értékben halmozódhatott fel ez az állomány. A hír némi megrökönyödést okozott a magánbefektetői oldalon, a UBS szerint ez egyenesen azt jelenti, hogy egyes magánbefektetőkre alárendelt kötvénytulajdonosi szerepet erőltet az ECB, ami alapvetően sérti az ilyen típusú instrumentumok tulajdonosi szerkezetét. Vagyis − szól az érv − a magánbefektetők nem önszántukból, hanem nyomásra lennének kénytelenek elfogadni a görög adósságrendezést.
Az ECB szerint azonban nem könyvelhet el önszántából veszteséget egy tagállam kötvényén, ugyanis azzal bújtatott módon finanszírozná annak államháztartását, és ezt tiltja a jegybanki mandátum. A görög adósságrendezés keretében egyébként az ECB javasolni fogja azt is, hogy az első hitelcsomag kamatterheit enyhítsék, bár ez minimálisan fogja érinteni az ország adósságrátáját. A kiszivárgott hírek szerint az Eurosystemben, vagyis az európai jegybankok központi rendszerébe tartozó 17 intézmény görög kötvényén szerzett profitját átengedi azoknak a − vélhetően saját − kormányoknak, akiknek viszont részt kell venniük Görögország kimentésében.
