Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szigorodó pénzügyi szabályozás miatt újraalakítja nemzetközi vállalati kötvénypiaci stratégiáját a legtöbb befektetési alap. Magasabb kockázati toleranciával továbbra is kecsegtető hozamokat lehet itt elérni, ráadásul a vállalati kötvények bizonyos fajtái alkalmasak az állampapír-kitettség diverzifikálására. A Basel III., illetve annak amerikai változata, a Volcker-szabály életbe lépése miatt a bankoknak tilos saját számlás kereskedést végezniük, ezért folyamatosan kénytelenek leépíteni a kockázatosabb vállalatikötvény-kitettségeiket. Pedig a kereskedelmi bankok voltak hagyományosan ennek a piacnak a nagy szereplői, 2008-ban könyveikben 250 milliárd dollárnyi egy évet meghaladó futamidejű kötvényállományt halmoztak fel. A Barclays Capital legfrissebb számításai szerint ez év elejére az állomány 45 milliárd dollárra apadt, főleg a magasabb kockázatú termékek leépítése miatt.
Árbedőlés ennek ellenére sehol sem történt, hiszen a szép kockázati prémiummal forgó papírokat más befektetők, jellemzően fedezeti alapok vásárolták fel, az általuk kezelt kötvényállomány 1200 milliárd dollárra duzzadhatott becslések szerint az elmúlt években. Az alapokba folyamatosan áramlik a pénz, január utolsó hetében rekordmértékű, 7,5 milliárd dolláros beáramlást mértek.
Elsősorban a kockázatosabb, tehát befektetési ajánlóval nem rendelkező kötvények halmozódtak itt fel, ami − már csak a méretek okán is − átalakította a piaci kondíciókat. A legjelentősebb változást az utóbbi években a volatilitás emelkedése jelentette, becslések szerint még a befektetésre ajánlott termékek esetében is háromszorozódott az árkilengések ereje az utóbbi három évben, míg a bóvli minősítésű, egyébként is volatilis árfolyamú termékeknél kétszereződés történt.
Az áringadozások hatására nőtt az ezek kivédésére alkalmas termékek kedveltsége, elsősorban a szektorális lefedettséggel rendelkező ETF-eké, szemben az egyedi kötvényekkel. Az alapok kezelésében lévő kötvényfajták közel 3 százalékát teszi már ki ez az eszközcsalád, pedig pár éve gyakorlatilag statisztikailag még nem lehetett ezeket mérni.
A stratégiaváltásra nemcsak a szabályozói környezet változása sarkallhatja a befektetőket, hanem a jegybanki politikák is, főleg ott, ahol a masszív kötvénykibocsátások mesterségesen magas árakat idéznek elő a vállalati szegmensben is, ráadásul ezeknél eltérőek a hatások a magas, illetve az alacsony kockázati besorolású termékek esetében.
Utóbbiakra ugyanis jelentősebben hatnak a jegybanki politikák, ezért ezek kockázati prémiuma olvadni kezdett az elmúlt pár hónapban, a tavalyi átlag 234 bázisponthoz képest most alig 200 bázispontos felárral forognak a treasuryk fölött.
Ami a befektetésre ajánlott kötvények átlaghozamát illeti, rekordalacsony szintre, 3,34 százalékra csökkent az év elején, ami a 3 százalék körüli jelenlegi amerikai infláció miatt minimális reálhozamot biztosít, sőt az elmúlt négy évtized legalacsonyabb átlagát jelenti.
Az egyes szektorok között persze jelentős különbségek vannak, az eurózóna válsága a pénzügyi szektort eleve kockázatosabbá teszi, az itteni átlag a tavalyi 4,56 százalékhoz képest most 3,8 százalék körüli, míg az ipari vállalatoknál alig 3 százalék.
A portfóliósúlyozásnál a legtöbb alap hüvelykujjszabály szerint az államkötvényhozamokhoz mért historikus spreadátlagokat veszi figyelembe, vagyis ahol magasabb a hozamspread, ott felül-, ahol pedig alacsonyabb, ott alulsúlyoznak. Ez egyértelműen a kockázatosabb instrumentumok felé tolja el az irányt, hiszen a 6 százalékos historikus prémiumhoz képest most 6,4 százalékos a hozamspread.
A növekvő volatilitás egyébként a likvidebb papíroknak kedvez, viszont ezek − például mivel nagy tételben elektronikus platformon is kereskednek velük − magát a volatilitást is tovább növelik − így öngerjesztő folyamatba csaphat át, hogy kevésbé a fundamentum, sokkal inkább a piaci árak határozzák meg a stratégiát.
Jelenleg egyébként hiába a jegybanki támogatás, a másodpiacon nem túl magas a likviditás, ezt erősíti meg a Market Axess adata a vételi és eladási árkülönbözet szélesedéséről, illetve az átlagos pozícióméret zsugorodásáról.
Ennek ellenére nagy a forgalom, ami azt jelzi, hogy az intézményi befektetők helyébe kisbefektetők lépnek. Ha a januári napi átlagos forgalmat nézzük, az alacsony kockázatú termékek esetében a decemberi 8,3 milliárd dollárról 12,9 milliárdra, a bóvli kötvényeknél pedig 3,2-ről közel 5 milliárd dollárra nőtt a napi volumen egy hónap alatt.
A másodpiac mérsékelt likviditása ellenére sincs elsődleges kibocsátási dömping az USA-ban. Nagyobb kibocsátást az idén az IBM, a Procter & Gamble, a McDonald\'s és a Disney hajtott végre, utóbbi ötéves papírjára rekordalacsony, 1,125 százalékos kamatot kínált.
Nem szabad megfeledkezni a kockázatokról sem, a vállalati csődarány várhatóan nőni fog Európában, a BNP becslése szerint az év eleji 2,6 százalékról az év végére 4 százalékra, de vannak ennél sokkal pesszimistább forgatókönyvek is, a Morgan Stanley 5 százalékot, az RBS 5,6 százalékot, míg a Merrill Lynch 5,9 százalékos bedőlési rátát jósol.
