Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Malév és a költségvetés kapcsolata az elmúlt években túl szoros lett − végül ez okozhatta a cég csődjét, hiszen az Európai Bizottság a Malévot arra szólította fel, hogy fizesse vissza az elmúlt években nyújtott 90-100 milliárd forintnyi tiltott állami támogatást. Erre képtelen lett volna a Malév, ám egy jól menedzselt csődeljárással a működőképessége megőrizhető lett volna. Arra viszont nem volt semmi esély, hogy a Malév ezt a pénzt a költségvetésnek visszafizesse.
A Malév szinte minden józan észen túli életben tartása indokolt volt az állam részéről − a turizmus révén többletbevételeket generált, ám ami még ennél is fontosabb, az a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) privatizációja volt, ugyanis a szerződésben a kormány vállalta a Malév üzemeltetését, ezzel a reptéri forgalom fenntartását. Budapest Bécs vetélytársa kívánt lenni egy időben, annak ellenére, hogy a schwechati repülőtér forgalma közel másfélszerese a ferihegyinek.
A budapesti forgalom közel 40 százalékát a Malév adta − ha ezt nem pótolják a sokszor szidott piaci szereplők, akkor a BA szakértők szerint kártérítésért folyamodhat. (Jelenleg nem lehet megítélni, hogy a piac milyen mértékben és főleg milyen gyorsan reparálja a Malév kiesését, bár a konkurensek láthatóan kész tervvel rendelkeztek a társaság csődjére. Az viszont sokak szerint kétséges, hogy a fapados cégek átvennék a Malév regionális elosztó szerepét, vagyis hogy összegyűjtenék a Közel-Kelet és a Balkán felől érkező, Nyugat-Európába továbbmenő utasokat.) Ha a BA kártérítési igénnyel él, akkor elhúzódó jogi vitára lehet számítani − így ez még aligha terheli meg a költségvetést. A hosszú távú károk ugyanakkor akár a cégnek nyújtott állami gesztusokkal is elkerülhetők.
