Brüsszel szerdán délelőtt hivatalosan is letiltotta a Deutsche Börse és a NYSE Euronext egyesülését, végleg meghiúsítva az elmúlt év tőzsdeüzemeltetői konszolidációs hullámának legambiciózusabb, 9,5 milliárd dollár értékű ügyletét. Joaquín Almunia versenyügyi biztos korábban is azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy a származékos piacokon az egyesüléssel kialakuló kvázi-monopolhelyzet miatt akadályozzák meg a fúziót.
A Financial Timesnak (FT) nyilatkozó uniós források szerint a bizottság ülésén parázs vita alakult ki az Almuniát támogató többség, illetve a globális piacon \"európai bajnokok\" születését támogató elszánt kisebbség között. Az FT korábbi információi szerint a döntést meghozó 26 biztosból csupán hat osztotta a börzék azon nézetét, miszerint a javaslatnál indokolatlanul hagyták figyelmen kívül a tőzsdén kívüli (OTC) származékos ügyleteket.
A hír a BÉT szempontjából azért is fontos, mivel legutóbb az egyesüléstől tették függővé az azonnali részvénypiacon használt kereskedési rendszer cseréjét. Az osztrák tulajdonos már három éve fáradozik azon, hogy az érdekeltségébe tartozó, a bécsi és budapesti mellett a ljubljanai és prágai tőzsdét felölelő CEESEG-csoporton belül egységesen a Xetra platform kerüljön bevezetésre. Ettől a likviditás élénkülését és a pesti tőzsde könnyebb hozzáférhetőségét reméli. Utóbbi viszont veszélyeztetné a hazai befektetési szolgáltatók helyzetét a külföldi − zömében londoni intézményi − ügyfelek körében, hiszen így szolgáltatásaik részben feleslegessé válnának, ami apasztaná forgalmukat is. A brókerházak ezért az elmúlt években erős ellenállást tanúsítottak, sőt lehetőségként felmerült egy esetleges ellentőzsde létrehozásának ötlete is. A tavaly őszi közgyűlésen végül az a kompromisszum született, hogy az új rendszer bevezetésével megvárják, míg kiderül, hogy a Deutsche Börse és a NYSE fúziója után a közös tőzsde milyen rendszert használ majd. Mohai György, a BÉT vezérigazgatója egy múlt pénteki sajtóbeszélgetésen jelezte, amennyiben az ügylet meghiúsul, ismét napirendre kerülhet a Xetra bevezetése, ám a végső szót a közgyűlés mondja ki (Napi Gazdaság, 2012. január 30.).
Az EU történetében aránylag ritka, hogy versenyjogi megfontolásból elkaszálnak egy egyesülést, a szerdai döntés a 22. ilyen alkalom. Az uniós határozat szinte napra egy évvel a globalizálódó iparági környezettel indokolt, a világ legnagyobb tőzsdéjének létrejöttével kecsegtető fúzió bejelentése után érkezett. A Deutsche Börse és a NYSE Euronext, úgy tűnik, rosszul mérte fel a szabályozó hatóságok ellenállását a piaci koncentrációval szemben. Míg az amerikai vizsgálaton az ügylet még átment − szemben a Nasdaq OMX, illetve az IntercontinentalExchange NYSE-re tett ellenajánlatával −, az európai döntés egy további fontos tényezőre is rávilágít.
Brüsszel álláspontja szerint ugyanis az európai származékos piac teljesen egyedi, szemben azzal az iparági állásponttal, hogy a verseny fokozódásával a derivatív termékek kereskedése is egyre globálisabb. Ugyan az elmúlt időszakban több börzefúzió is kútba dőlt, a Deutsche Börse−NYSE ügylet meghiúsulásával a figyelem ismét Londonra irányulhat, ahol több ügylet is érlelődik. A londoni értéktőzsde (LSE) ugyanis éppen exkluzív tárgyalásokat folytat az LCH.Clearnet elszámolóház felvásárlásáról, míg a londoni fémtőzsde is jelezte a múlt év végén, hogy több érdeklődő is megkörnyékezte. Utóbbi esetében a piaci pletykák leginkább a chicagói CME-csoportot és az IntercontinentalExchange-et (ICE) hozták hírbe potenciális vevőként.
