Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ma kell benyújtania az európai bankfelügyelet számára (EBA) a tavaly őszi stresszteszten fennakadt 31 európai hitelintézetnek, miként tervez javítani tőkehelyzetén. Legtöbbjüknél nem lesz baj, tőkeemelés és állami segítség nélkül is teljesíteni tudják az összesen 115 milliárd eurós pótlólagos forrásigényt. Valamennyi érintett csökkenteni készül mérlegfőösszegét − derül ki a Financial Times összesítéséből.
Tegnap a Commerzbank jelezte, hogy az EBA által meghatározott 5,4 milliárd eurós lyukhoz képest 6,3 milliárd euróval erősíti a forrásoldalt, ehhez pedig nem veszi igénybe az újraaktivált német bankmentő alapot. Helyette az eszközportfólión belüli kockázati átsúlyozással, illetve néhány hibrid-adósságelem átváltoztatásával éri el a 9 százalékos tőkemegfelelési küszöböt. Emellett a negyedik negyedéves 1,2 milliárd eurós nettó eredményéből is visszatart, így ez az arány június végére 11 százalékra nőhet.
A tervezetet első körben a Bundesbanknak és a német bankfelügyeletnek, a Bafinnak kell jóváhagynia (a Commerzbank 25 százaléka közvetetten állami tulajdon), innen kerül tovább az európai szintre. Sajtóértesülések szerint a pénzintézet a hazai felügyelettől megkapja a zöld jelzést, de az EBA-nál még beleköthetnek a tervezetbe.
A Commerzbank mellett a Deutsche Banknál állapított meg az EBA számottevő, 3,2 milliárd eurós pótlólagos forrásbevonási igényt, amit Németország legnagyobb hitelintézete átszervezéssel és eredményzárolással könnyen teljesít. Emellett két tartományi takarékbank akadt fönn a vizsgán: a NordLB és a Helaba a hitelkihelyezésük visszafogásával, illetve mérlegvágással javít tőkehelyzetén.
A legjelentősebb forrásbevonásra a dél-európai hitelintézetek szorulnak, közülük is kiemelkedően a spanyol bankok. A Santandernek egyedül 15,3 milliárd eurót kell összegyűjtenie, amihez a nemrég megszerzett brazil leánybankjában meglévő részesedésének egy részét adja el. Ausztriában a Raiffeisen és az Erste bank kényszerül eredménye visszatartására és a kelet-európai hitelkihelyezés visszafogására, ám mivel számottevő pótlólagos tőkére egyik banknál sincs szükség, ezért sem az állami alapot, sem pedig befektetőiket nem tervezik megcsapolni.
A legtöbb érintett bank messziről kerüli az állami mentőövet, hiszen az üzletpolitikai autonómiáját csorbítaná, de a piacról is csak a bátrabbak vonnak be tőkét. Ezzel a lehetőséggel eddig egyedül az Unicredit élt, nem sok sikerrel, így szektortársai inkább jegelik az új részvények kibocsátását.
