Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hétfői kereskedésben az euró ára 17 havi mélypontra esett a dollárral szemben, de más devizáknál még nagyobb volt a mínusz, így az euró/jen kereszt 11 éves rekordra zuhant. Elemzők szerint a kilenc eurózóna-tagországot érintő leminősítést még csak most kezdi beárazni a piac, ez pedig további nyomás alatt tarthatja a közös fizetőeszközt. Az európai bankpapírok is eséssel kezdték a hetet. Ráadásul a folytatás sem ígér sok jót, mivel a szuverén leminősítést jellemzően a banki osztályzatok lerontása szokta követni, ami növelheti az iparág fedezeti igényét. A bajba jutott országok felé a legnagyobb kitettséggel a francia bankok rendelkeznek, itt akár a 681 milliárd dollárt is elérheti a PIIGS-országok által kibocsátott eszközérték. Ehhez jönnek hozzá a leminősített francia kötvények. Elemzők szerint a legrosszabbkor kell végrehajtani a bankok feltőkésítését, ugyanis magasak a forrásköltségek, valamint a befektetők is érzékenyen reagálnak a papíronkénti nyereség hígítására.
Ilyen körülmények között három opciója van az európai bankoknak, hogy rendezzék tőkehelyzetüket, befektetői szempontból pedig mindháromnak hatása lehet az értékelési szintekre. A bankok kérhetnek tőkefrissítést befektetőiktől, emellett az eredményükből tehetnek félre többet, illetve egyes bankoknál van még tér újabb költséglefaragási programra is. Mivel a hitelpiac egyelőre hibernált állapotban van a közös térségben (az ECB-nél parkoltatott bankbetétek állománya továbbra is csúcson) szűk a mozgástér az eredménytermelő képesség javítására, főleg a krízis sújtotta Dél-Európában.
A tőkeemelés viszont kockázatos vállalkozás, ez jól látszik az UniCredit példáján, amely 43 százalékos diszkonttal dobta piacra új részvényeit, ami miatt pár nap alatt meg is feleződött a társaság értéke, és azóta is igencsak volatilis az árfolyam. Megoldás maradt még az osztalékpolitikák felülvizsgálata, és egyre több jel utal arra, hogy a kényszerpályára került bankok élnek is ezzel a lehetőséggel. Főleg a franciák fogják csökkenteni a kifizetések mértékét, sőt a Société Générale és a Crédit Agricole nem is oszt vissza semmit tavalyi eredményéből. Szakértők szerint indokolt az osztalékszintek csökkentése, hiszen tavaly 36 százalékot esett a szektor piaci kapitalizációja, s ennek folytán majdnem 10 éves csúcsra futottak az osztalékhozamok. Ebből a szempontból sokaknak lehetett volna vonzó a beszállás a bankszektorba, ami megkönnyíthette volna a tőzsdei forrásbevonást.
Érdemes ugyanakkor szemezgetni a kosárban, hiszen van olyan hitelintézet, amelynek kisebb a kitettsége a válság sújtotta térség felé, illetve a tőkemegfelelés terén is jól áll, így bőkezű osztalékpolitikát folytathat. A brit és a svéd bankszektorban a prognózisok szerint emelni fogják a részvényenkénti kifizetést, a Swedbank akár duplázhat is. De a UBS is fél évtized után először oszt ki eredményéből, igaz, a svájci banknak valahogyan kompenzálnia kell tulajdonosait a befektetési részleg karcsúsítása miatt. Ami az összképet illeti, a Bloomberg becslése szerint idén átlag 41 százalékkal csökkenhet egy európai bankpapírra jutó osztalék, ami ez esetben 9,24 eurót jelent. Ez mindenképpen alulmúlja az amerikai bankokat, amelyek esetében 23 százalékos javulást prognosztizál a felmérés.
