Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Két ellentétes eredőjű nyomás tartja a mostani olajpiaci szinteket: egyfelől a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt súlyos kockázati prémiumot áraznak be a befektetők elsősorban a Brent jegyzésébe, ami a fontosabb ellátócsatornákat érintő kínálatszűkülés miatt közelíti a 114 dolláros hordónkénti szintet. Másfelől az árupiaci szerkezeti hatások is meg fognak jelenni az árban. Ilyen például, hogy ezen a héten súlyoznak át két nagy árupiaci kosarat, az S&P GSCI indexét és a DJ-UBS indexet, mindkét esetben az előrejelzések az amerikai típusú (WTI) határidős kontraktusok 6 milliárd dolláros volumencsökkentését és a Brent típusúak 5 milliárd dolláros növelését jósolják. Emiatt tovább nyílhat a rekordszéles, jelenleg mintegy 12 dolláros árrés a két termék jegyzése között.
A geopolitikai bizonytalanságok még hetekig távol tarthatják a shortosokat a piactól, igaz, az iráni és a nigériai eseményeknek korlátozott az árfelhajtó hatásuk. A Hormuzi-szoroson áthaladó napi 16 millió tonna kőolajszállítmányt például a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) képes pótolni a stratégiai készletek felszabadításával, és a tegnapi bejelentés szerint hajlandóak is napi 14 millió hordóval kipótolni a kínálatot. Ez elég lehet, hiszen a Morgan Stanley elemzése szerint az IEA akkor stabilizálhatja az olajpiacot, ha a következő három hét során a kiesés és kipótlás nettó különbsége nem haladja meg a 210 millió hordót, vagyis a napi 10 milliót. Nigériában, amely a világ kőolajellátásának 3 százalékát adja, sztrájk miatt bojkottálhatják az exportot, de az itteni rizikóprémiumot eleve beárazva tartja a piac, valószínűtlen, hogy ez trendszerű mozgást idézne elő.
A Commerzbank szakértői szerint ezért a WTI esetében tartósan a minimum 100 dollár/hordós jegyzéssel, a Brent esetében pedig 110 dollár/hordóval kell számolni. A bank elemzői inkább úgy látják, hogy fölfelé mozdul a jegyzés a következő időszakban, ugyanis a nagyobb OPEC-tagállamok − az iráni és nigériai kiesések miatt − csúcsra járathatják a felhozatalt; ez viszont a tovább emelkedő kockázati prémium miatt nem lesz képes megállítani az áremelkedést. Elemzésük szerint legutóbb akkor lódult meg a WTI a 150 dolláros árszint felé, amikor 2008-ban a tartalék kapacitásokat mind be kellett építeni a kitermelésbe. Szintén az ő érvüket erősítheti, hogy az USA egy Irán elleni szélesebb embargón dolgozik, amelybe az európai partnerek mellett
Kínát és más ázsiai nagyfogyasztókat is próbálnak bevonni. Ugyanakkor Európában sincs még konkrétabb elhatározás annál, mint hogy lesz embargó.
A további drágulás ellen szól, hogy gyengék a globális gazdaság hosszú távú fundamentumai. Az eurózóna válsága több fronton is visszafoghatja az áremelkedést: egyfelől a szűkülő keresleten keresztül, másfelől a válság miatt dollárba menekülő tőke erősítheti az amerikai fizetőeszközt és kordában tarthatja az abban jegyzett eszközárakat.
