Régiós szinten is bajban van a BUX

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Tavaly ritka nehéz évet zárt a magyar tőzsde, de elsősorban nem az árfolyamveszteség miatt lógtunk ki a régiós sorból. A BUX a középmezőnyben teljesített az értékét tekintve, ugyanakkor a forgalom visszaesése volt az, ami leginkább megkülönböztette a magyar piacot a cseh, a lengyel vagy az osztrák teljesítményétől. A jövő egyik kérdése, hogy 2011 egy kivételesen rossz év volt a forgalom szempontjából, vagy hosszabban tartó lejtőre került a pesti parkett, aminek a vége a kiszáradás lehet.

Ma még korai lenne a vészjóslás, de rossz jel, hogy az okok között találunk régmúltra visszanyúló akut problémákat is, így például a hazai megtakarítási ráta krónikusan alacsony szintjét, ami a forrásszerzési versenyt élezi ki a vállalatok, az állam és a bankok között. Ha a környező országokat nézzük, szinte mindenhol viharos évnek számított 2011. A BUX a középmezőnyben teljesített 22 százalékos eséssel, jóval például Bécs előtt, ahol az európai bankszektor bajai (például a magyar kitettség) 36 százalékos mínuszba lökte az ATX-et. A cseh PX is a magyar börze mögött teljesített 26 százalékos eséssel, ráadásul a prágai parkett kapitalizációja jó negyedével csökkent tavaly, ami az ottani vállalatok érdektelenségét mutatja a tőzsde iránt. A BUX nagyjából a varsói WIG−20-szal végzett fej fej mellett.

Árnyaltabbá válik a kép, ha a tőzsdei bevezetések számát vesszük az összehasonlítás alapjául, hiszen ebben továbbra is (már évek óta) Varsó viszi a prímet. Tavaly több mint 200 vállalat jelent meg a parketten Varsóban, ebből 38 a főtáblára került, és mintegy 170 bevezetéssel a kis papíroknak külön fenntartott NewConnect duplázta meg a tőzsdén forgó cégeinek számát. Utóbbiban tavaly 345 papírt jegyeztek, míg a nagy platformon 426 céget. A lengyel piac a viharos nemzetközi környezet ellenére is prosperált, amit jól mutat, hogy egyre több a külföldi szereplő. Főleg az ukránok aktívak, akik már szinte hazai parkettnek tekintik Varsót, a lengyelek pedig okosan rá is játszanak erre, külön indítottak tavaly például egy WIG-Ukrain kosarat, de bekerült az első ukrán cég a WIG−20-ba is. Egyébként tavaly húsz ország cégei (köztük a magyar Mol) voltak jelen a lengyel piacon.

A tavalyi év azért is számított különlegesnek a lengyeleknél, mert ez volt az első teljes kereskedési éve a varsói tőzsde részvényének a 2010 végi bevezetés óta. Bár a 2009-es rekord IPO-t nem sikerült megismételni, azért a negyedik legnagyobb európai bevezetés itt történt. A kötvényszegmensben is erős évet zártak, mintegy száz társaságnak forog kétszázféle instrumentuma, ráadásul tavaly indult egy államkötvényindex, a TBSP is.

A részvényforgalom tekintetében igazán látványos a varsói parkett ereje: közel 8 százalékkal bővült, míg Prágában 5 százalékos volt a visszaesés. Eközben idehaza csak technikai bevezetések voltak a B kategóriás papírok esetében, összesen 7 darab, és a forgalom is nagyobbat esett, mintegy 30 százalékot (Napi Gazdaság, 2012. január 3.). A magyar vállalatokat kevésbé vonzza a tőkepiaci forrásszerzés, bár a kötvénykibocsátások terén aktívabbak, aminek elsősorban gazdaságszerkezeti okai vannak − mondta el lapunknak Gyurcsik Attila, a Concorde vezető elemzője. Teljesen más a megtakarítások szerkezete a szomszédos országokban, mint nálunk, ez részben indokolja az itthoni részvényforgalom jelentősebb visszaesését.
A hazai lakosság az utóbbi években inkább volt hitelfelvevő, mint megtakarító, amiben a bankrendszer is ludas, ugyanis a válságot megelőzően sokkal több hitelt nyújtott, mint amennyi betétet gyűjtött. A hazai bankszektorban ezért torzabb a hitel-betét szerkezet, ami viszont rányomja a bélyegét a forrásszerzésért folyó versenyre, utóbbiba ráadásul a bankok és a vállalatok mellett még az állam is erőteljesen beszállt − tette hozzá Gyurcsik.

A hazai \"defekt\" másik oka a magán-nyugdíjpénztári vagyon eltűnése, ami Gyurcsik Attila szerint az elsődleges oka a forgalom csökkenésének. Tavaly mintegy 30 százalékkal esett vissza a BÉT részvényszekció forgalma, 2005 óta a legalacsonyabb szintre. Jellemző, hogy a pénztárak eltűnését csak részben tudta ellensúlyozni, hogy a lakosság valamivel aktívabban kötött tavaly, ami az összesített kötésszámot megnövelte, ám az egy kötésre jutó forgalom esetében már érezhető volt a nagyobb szereplők hiánya.

Ennél egészségesebb a szerkezet ott, ahol nincs akut forráselvonás és a gazdasági szereplők is inkább megtakarítók, ezért a bankokon is kisebb a nyomás, hogy betéteket gyűjtsenek. Egy ilyen környezetben a vállalatoknak is vonzóbb platform a tőzsde.