Többévnyi halasztás után a korábbi 1 százalékról 5 százalékra emelte az öt speciális befektetési alap (SIF) tulajdoni küszöbét csütörtökön a román képviselőház. A hírre a papírok ára 15 százalékkal emelkedett, miközben az eladási oldalról percek alatt eltűnt a kínálat. A küszöbmódosításra vonatkozó jogszabály csak azután lép életbe, hogy azt az államfő ellenjegyzi és a határozat megjelenik a hivatalos közlönyben.
A régóta várt küszöbmódosítás miatt az elemzők arra számítanak, hogy a következő időszakban jelentősen, akár 60-70 százalékkal is emelkedik majd a SIF-ek ára, az alapok tőzsdei kapitalizációja és az aktívák nettó értéke között ugyanis éppen az egyszázalékos limit miatt jelentős a különbség. Szerdai árfolyamon az alapok piaci értéke 580 millió euró volt, miközben a nettó eszközértékük november végén meghaladta az 1,4 milliárd eurót. A SIF-ek a bukaresti értéktőzsde (BVB) legfontosabb szereplői, vonzerejüket a jelentős közkézhányad és a vagyonukat képező több száz tőzsdei és tőzsdén kívüli román cég adja. A bankpapírok mellett jelentős tulajdonrészük van energetikai vállalatokban és a kárpótlási alapban (Fondul Proprietatea) is. A SIF-ek tulajdonosai között a magánszemélyek mellett neves pénzintézetek és befektetési alapok vannak. A piaci szereplők arra számítanak, hogy a küszöb emelésével az intézményi befektetők súlya nő majd. A tőzsdei kereskedők szövetsége továbbra is az Európában példa nélküli tulajdoni küszöb teljes eltörlését szorgalmazza, szerintük ugyanis a korlátozással tulajdonképpen a jelentős forrással rendelkező nyugdíjalapokat és a pénzintézeteket korlátozzák a vásárlásban.
A politikusok és az alapokat adminisztrálók azonban továbbra is az ellenséges felvásárlástól tartanak, ami által stratégiai állami vállalatok kerülhetnek külföldiek kezébe. Az alapok tőzsdei bevezetése előtt a tulajdoni küszöböt 0,1 százalékban határozták meg, amit 2005-ben a külföldi befektetők nyomására emeltek 1 százalékra. A korlát megszüntetésére tett javaslat 2009-ben került a szenátus szakbizottsága elé, ahol végül eltörlés helyett a küszöb emeléséről döntöttek. A szenátus még 2009 őszén megszavazta a javaslatot, a képviselőház azonban két éve nem nyúlt a dokumentumhoz.
