Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Intézkedési csomagról született döntés az ENSZ Dél-Afrikában zajló klímaügyi tárgyalásán. A vasárnap elért alku értelmében a világ összes kibocsátóját jogilag kötelező lépések megtételére kényszerítené, hogy mérsékelni lehessen a klímaváltozás ütemét. Több mint kétheti intenzív tárgyalást követően a közel 200 ország négy fő elemet illetően jutott megállapodásra Durbanben. A 2009-es koppenhágai csúcs bukása után egy évvel Cancúnban is csupán apró haladást sikerült elérni, ezért részleges jogi vákuum jött létre. A hétvégén elfogadott alku ezt részben kezeli, amennyiben a kiotói egyezményt sikerült meghosszabbítani, így a 2012 végén lejáró kötelezettségvállalási időszakot egy második, 2013 elejétől 2017 végéig tartó periódus fogja követni. A küldöttek abban is egyezségre jutottak, hogy 2020-ban új szerződés lép életbe, amely új egyezményként valamennyi résztvevő számára alkalmazható, kényszerítő erejű jogi eszköz lehet majd a terv szerint.
Az új eszköz kidolgozási folyamata során a korábbiaknál is ambiciózusabb üvegházgáz-kibocsátási célokat kell megfogalmazni. Az EU és a vele szövetséges kis szigetországok (amelyeket az egyebek mellett a tengerszint emelkedését okozó klímaváltozás az egyik legsúlyosabban érint) javaslatára egyetértés született egy olyan munkaterv alapításáról is, amelynek feladata a 2020-ra szóló vállalások és a globális fölmelegedést 2 Celsius-fokban maximáló célkitűzés összehangolása lenne. Döntöttek a korábbiaknál jóval transzparensebb rendszer kialakítását szolgáló intézkedésekről is.
Az egyik legfontosabb kérdést persze az e célra szánt anyagiak jelentik. A szegény országokat nyilván jelentősebben érinti a probléma, azonban a szuverén adósságválság jelenleg a fejlettebb államok számára is bajossá teszi a finanszírozást. Dél-Afrikában előrelépés történt a Zöld Klíma Alapot illetően is, amely a terv szerint 2020-tól akár évi 100 milliárd dollárt is átcsatornázhat a gazdagabbaktól a szegényebb államok felé. Apró szépséghiba: hogy konkrétan ki tölti majd meg az alapot pénzzel, arról nem született döntés, és a felmerülő megoldásokat végül ejtették a záródokumentumból.
A találkozón új piaci mechanizmus bevezetéséről is határoztak; a mechanizmus a fejlett és fejlődő országok eltérő körülményeit is tekintetbe fogja venni. Annak érdekében, hogy a nemzetközi emissziókereskedelmi piac széttöredezését megakadályozzák, az EU azt szeretné elérni, hogy bármilyen új piaci mechanizmust a nemzetközi jogban is rögzítsenek. A cél jövő év végéig létrehozni egy keretmegállapodást, amelynek alapján a 2012 végi katari csúcson már konkrét ajánlásokat lehetne elfogadni.
