Veszélyes tendencia alakult ki a hazai energetikában, a kormány másfél éves regnálása alatt ugyanis nem született sok törvény, ám azok annál átfogóbbak voltak és jelentős meglepetéseket is tartalmaztak − derül ki az Energiaklub és a Méltányosság Politikaelemző Központ közreműködésével készült, A második Orbán-kormány energiapolitikája című tanulmányból.
Az energiajog tükrözi az új kabinet általános jogalkotási filozófiáját: egyéni képviselői javaslatokkal és az adott jogterület egészére kiható salátatörvényekkel, törvénymódosítókkal szabályoznak. Az elfogadott kilenc törvény valójában az egész energetika területén kifejtette hatását. A jogalkotás pedig jellemzően a társadalmi nyilvánosság megkerülésével történik − noha ezzel ellentétes tartalmú törvényt éppen az új kormány hozott. Túlfeszítettnek tűnik a jogalkotás tempója is − mondta Antal Attila, az Energiaklub munkatársa. Így egyrészt nem jelennek meg a fontos szakmai, civil javaslatok a jogszabályok előkészítésénél (a legtöbb esetben nincs is ilyen), másrészt a belső viták elfojtása miatt az éledező szakmai-politikai konfliktusok (például a Lázár−Bencsik vita) kibeszéletlenek maradnak.
A tanulmány szerint a kormány jogalkotási szempontból az energetika területét állami monopóliumnak tekinti, ahol sem politikai, sem szakmai ellenvéleményeket nem szívesen hallgat meg. Az energetikai stratégiaalkotásra emellett jellemző az inkoherencia is, illetve rendkívül csekély a minisztériumok közötti információáramlás.
