Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Mol-csoport 50,8 milliárd forint üzemi eredményt ért el a harmadik negyedévben, szemben az egy évvel korábbi 83,5 milliárd forinttal. A speciális tételek nélkül ez a szám még magasabb, 62,1 milliárd forint volt, igaz, ez 45 százalékkal alacsonyabb a bázisnál, míg a speciális tételekkel együtt a csökkenés 39 százalék volt. A nyereség döntő hányadát, ahogyan azt várni lehetett, a kitermelési üzletág adta. A harmadik negyedévben elért 76,8 milliárd forint 2 százalékkal még magasabb is volt a bázisnál. Az eredmény javulása főként a Szíriából származó többlettermelés hatása, de hozzájárultak az emelkedő nemzetközi jegyzésárak miatt 27 százalékkal magasabb átlagos realizált szénhidrogénárak is. Az időszak átlagában gyengébb dollár és az eszközkapitalizációnak miatti nagyobb amortizáció viszont mérsékelte a pozitív hatásokat. A háztartási felhasználású földgázra vonatkozó magyarországi szabályozott ár szintén negatívan befolyásolta az eredményt, különösen a harmadik negyedévben − olvasható a gyorsjelentésben. A kitermelési üzletágban érezhető gondot jelenthet, ha Szíriában befagyasztják a kifizetéseket, ahogyan azt szeptemberben tették.
A finomítói üzletágban ráadásul 24 milliárd forint veszteséget könyvelt el a Mol. Ennek oka, hogy a finomítói árrések a historikus átlag alatt maradtak 2011 harmadik negyedévében. A dízelárrés ugyan jelentősen erősödött a második negyedéves szinthez képest, de sokkal volatilisabban alakult az előző negyedévekhez képest és továbbra is az ötéves átlag alatt maradt. A dízelárrés augusztus közepétől zajló fokozatos csökkenése valószínűleg a kínai feldolgozóipar lassulásáról szóló híreknek volt a következménye, míg az európai dízelárrés harmadik negyedév végétől kezdődő gyors javulását vélhetően a szigorodó orosz minőségi követelmények okozták. A kerozin crack spread a gázolajhoz hasonló pályát követett és az ötéves átlag körül alakult. A benzin esetében némileg csökkentek a második negyedév magas szintjéhez képest, ám a szeptemberben végbement jelentős korrekció ellenére is jóval az ötéves átlag felett maradtak.
A viszonylag erős benzinárrés valószínűleg az európai finomítók alacsony kihasználtságának tulajdonítható, ami az általánosan rossz európai finomítói környezetet tükrözi. A nafta valamivel az ötéves átlag feletti szinten maradt, de a második negyedévhez képest csökkent, ami az ipari növekedés kilátásaival kapcsolatos bizonytalanságot tükrözi Európában és Ázsiában egyaránt. Mindezeken felül a Brent−Ural különbség a harmadik negyedévben jelentős mértékben szűkült, és a második negyedévi hordónkénti 2,8 dolláros átlagos szintről 0,8 dolláros átlagra csökkent. A csökkenő tendenciát a savanyú kőolajnak az atlanti medencében tapasztalható növekvő hiánya okozta, mivel a bővülő orosz finomítói feldolgozásnak köszönhetően csökkent az Ural kínálata Európában, ami ezen típus felértékelődését eredményezte a Brenttel szemben. A negatív hatásokat némileg mérsékelte az értékesítés mennyiségének szezonális kereslettől hajtott enyhe növekedése, bár ez is elmaradt a sisaki finomító leállása következtében a piaci trendektől.
A nettó profit 36,4 milliárd forint lett, ami ugyan lényegesen jobb, mint az elemzők által várt 32 milliárd forintos veszteség, de ez vélhetően annak köszönhető, hogy a szakértők nem számoltak azzal, a Mol fedezeti ügyleteket nyitott a nagy árfolyam-ingadozás miatt a hiteleire. Ennek hatására a harmadik negyedévben 65,6 milliárd forintos árfolyamnyereség állt szemben ugyanekkora összegű, fedezeti instrumentumként megjelölt hiteleken keletkezett árfolyamveszteséggel. Fontos azonban azt is látni, hogy a Mol nem devizapiaci fedezeti ügyleteket nyitott, hanem egy a nemzetközi számvitelben alkalmazható megoldást választott, azaz az egyes devizában nyilvántartott eszközöket \"párosította\" az adott devizában lévő hosszú lejáratú hitellel. Így az adott valutaárfolyam ingadozásának hatása nem az eredményben, hanem a mérlegben jelenik meg. (A változtatás indoka az, hogy így az elemzők a jövőben tisztább képet kapnak az operatív működéséről, ugyanis nem rángatja a számokat az árfolyam változása − közölték a Molnál a Napi Gazdasággal.)
Összességében az első háromnegyed évet vizsgálva 34 százalékkal, 238,4 milliárd forintra nőtt a Mol-csoport speciális tételekkel együtt számolt üzemi eredménye, míg a nettó profit 68 milliárd forintról 183 milliárdra nőtt. Így az egy részvényre jutó eredmény 2113 forintot tett ki kilenc hónap alatt.
