Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A főváros fejlesztése hosszú távon stratégia, koncepció és filozófia kérdése. A megvalósítás egyik fontos eszköze − az egyelőre hiányzó társadalmi, szakmai és politikai konszenzuson kívül − a közlekedés fejlesztése, ami kulcskérdés a jövő Budapestje szempontjából. A tömegközlekedés végpontjaira elhelyezett P+R parkolók a belváros újraélesztésének eszközei is, amelyekkel történeti építészetében Európa-szerte egyedülálló fővárosunk központja 20 éves távlatban visszanyerheti azt a rangot, ahova az elmúlt néhány évtized hanyatlása előtt felküzdötte magát. Újra olyan jelentős fővárossá válhat, ahová özönlenek a turisták, mert izgalmas és gyönyörű − fejtegeti Budapest jövőjét lapunk kérdésére Bálint Imre DLA, a Budapesti Építész Kamara elnöke.
Budapest 42 kilométernyi Duna-partja és a zegzugos történelmi belváros tálcán kínálja a virágzó fővárossá válás lehetőségét. Ehhez \"ki kell vinni\" a belváros történeti értékeit a Duna-partra, s a legfontosabb, a világörökség részét képező szakaszokról a forgalmat el kell tüntetni. A partfejlesztés egyáltalán nem pusztán közlekedési kérdés − hangsúlyozza Bálint, sokkal inkább urbanisztikai, építészeti, szociológiai, filozófiai problémahalmaz, amelyben a közlekedés kiszolgáló szerepet kap. Erre rövidesen tervpályázatot írnak ki − teszi hozzá, s a legjobb megoldás kidolgozását workshopok, műhelyek segítik majd.
A jövő Budapestjének képét meghatározza, hogy sikerül-e visszaállítani a belváros eredeti funkcióját. Építészek, várostervezők még keresik a megoldást, amivel a mára kiürült, kihalt városi szövetet új életre kelthetik, mert ez a \"földszinti dzsumbuj\" a zegzugos belső udvarokkal, varázslatos kapualjaival, amelyekben a betévedő turista akár órákra megfeledkezhet a külvilágról, üzletekkel, galériákkal, kávézókkal, elbűvölően gyönyörű szőttessé válhatna − fogalmaz Bálint.
A Szabadság hídtól délre a zölddé váló rakparton nyüzsgő kereskedelem, vendéglátás, hangulatos éttermek vízióját vázolja az építész, amelyek a Kopaszi-gátéhoz hasonlóan varázsolhatják élővé a folyó mentét. Egy százas listán csak ez ötven pontot érhet − véli.
Természetesen e néhány igen fontos, meghatározó kérdés mellett számos olyan feladat vár megoldásra, amelytől a városban élők közérzete válhat sokkal jobbá. A teljesség igénye nélkül: a Budai Vár és a bazársor újragondolt felújítása és néhány karakteres XXI. századi építészeti \"újlenyomat\" felépítése.
Bálint időzített bombaként emlegeti a lakótelepeket, amelyeknek szerinte vissza kell adni a rangját. Ez pedig sokkal inkább társadalmi, mint műszaki, szigetelési vagy az ablakok cseréjének kérdése. Agyament sületlenség a lebontásukon gondolkozni, ezermilliárdok kellenének hozzá, míg az újra vonzóvá tételük, az élhetőségük rehabilitálása inkább a hozzáálláson múlik − hangsúlyozza a BÉK elnöke.
Gazdasági erő híján szellemi forrásokból kell gazdálkodnunk Budapest jövőképének megteremtésekor, s elkerülhetetlen egy olyan átfogó koncepciót alkotni, ami élhető várost eredményez a következő évtizedekben − mondta a Napi Gazdaságnak Kálmán Ernő DLA, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke. Szerinte a jövő Budapestjét a kulturális értékek megőrzése, a környezetvédelem, a termálvíz kihasználása és mindezek kapcsán az idegenforgalom fellendülése határozhatja meg, ha az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kap, hogy Budapestet a kincsei paradicsommá tehetik. Az értékőrzésen alapuló rehabilitációra már lát is jó példákat, közülük a Nyugati pályaudvar körüli térséget és az Arénát említi.
Budapest legnagyobb értéke a kontinuitást sugalló fejlődés, ennek a hagyományát folytatni kell − hangsúlyozza. Lát reális esélyt arra, hogy 2030-ra a pályaudvarok s a környezetük az elővárosi közlekedés felfejlesztésével újjászülessenek, s a Nyugati régiójában a Terézváros, a Keleti környékén a Puskás stadion rehabilitációja is megtörténjen, a csatlakozó új infrastruktúra-fejlesztésekkel együtt. A Kelenföldi és a Déli pályaudvar térségében az intermodális csomópontok kiépülése mellett pedig sport- és tudásközpont létesülhet. Kálmán építészeti víziójában az óbudai gázgyár és a Graphisoft park egyedülálló tudásbázissá lép elő, de a Budai Vár és a várkertbazár is visszanyerheti méltóságát és szellemi központ szerepét. A MÉSZ elnöke úgy véli, a megvalósításban a távol-keleti befektetők jelentős szerepet vállalhatnak, hiszen a fejlesztések jelentős része egy üzleti modellben is megállja a helyét.
