Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az OTP-csoport 37,288 milliárd forint nettó profitot ért el a második negyedévben, ami egy picit jobb ugyan a 34,7 milliárd forintos elemzői konszenzusnál, azonban ennek csak az első pillanatban lehet örülni. A második negyedévi profit gyakorlatilag megegyezik az első negyedévivel, viszont 10 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. Az első félévben így 74,476 milliárd forint konszolidált adózott nyereséget ért el pénteken publikált gyorsjelentése szerint a bank, ami 7 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A nettó kamatbevétel 151 milliárd forintos összegét szinte pontosan eltalálták az elemzők, így nem e téren érkezett a javulás, ami örömteli lehetett volna. A különbség nagy részét az adta ugyanis, hogy a kockázati költségek a céltartalék-átértékelődés nélkül 2011 második negyedévében 50 milliárd forintot tettek ki, szemben az elemzők 52,5 milliárd forintos várakozásával. Az adat egyébként 40 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál és 12 százalékkal az első negyedévhez képest, a féléves összeg 107 milliárd forintos, 23 százalékos mérséklődést mutat. A bankadó nagysága változatlan maradt (7,2 milliárd forint) és az év hátralévő részében is hasonló negyedéves teher várható − írja a gyorsjelentés. Ez azonban nem okoz kellemetlen meglepetést.
Az idén várhatóan egyenletesebb negyedévek várhatóak a nettó profit terén − mondta Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a gyorsjelentést követő sajtótájékoztatón. A tavalyi évben ugyanis sok egyszeri tétel módosította az eredményeket, ez az idén már nem várható. A nagy kérdés csupán az, hogy miként alakul a svájci frank árfolyama, amely a második félévben okozhat gondokat, de különösen a negyedik negyedév lehet bizonytalan, csoportszinten e téren várhatóan Magyarország és Románia a kulcskérdés. Bencsik ugyanakkor az előző negyedévhez hasonlóan kiemelte, hogy az OTP 5,2 milliárd eurónyi likviditási tartalékkal rendelkezik az augusztus 12-i állás szerint, míg 2016 végéig 1,7 milliárdnyi eurós kifizetési kötelezettsége van a banknak. Az idén ugyanakkor megítélésük szerint várhatóan magasabb nyereséget ér el a tavalyinál az OTP, azonban a svájci frank miatt a kockázatok magasak, és erősen kérdéses, hogyan alakul az utolsó negyedév 2011-ben.
Bencsik azt is elmondta, amennyiben a helyzet úgy alakul, akkor 2009-hez hasonlóan az OTP felújíthatja kötvény-visszavásárlási programját, amelyre a felhatalmazásuk is megvan. Ezenfelül a felügyelet engedélyével további alárendelt tőkeköveteléseket is visszavehet a bank.Az OTP-nek megvan a felhatalmazása saját részvények vásárlására is, adott esetben ezzel is élnek.
Bencsik beszélt arról is, hogy Magyarországon is sikerült megállítani a jelzáloghitelek csökkenését, és a fogyasztási hitelek is növekednek. Emellett Oroszországban még jobb lehet a második félév e téren, annak ellenére, hogy a második negyedévben éves bázison 68 százalékkal nőttek a fogyasztási hitelek. Emellett még Ukrajnát emelte ki, ahol komolyabb felfutás várható az utolsó negyedévben. Fontos viszont azt is látni, hogy a makrogazdasági körülmények romlottak az év elejéhez képest, így nagyobb a bizonytalanság a kockázati költségekkel kapcsolatban. Bencsik azonban továbbra is úgy véli, hogy ez alacsonyabb lesz az idén, mint tavaly volt.
A működési költségek 173,011 milliárd forintot tettek ki az első hat hónapban, egy százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A gyorsjelentésben is kiemelik e tételnél, hogy mindez erős költségkontrollt tükröz, figyelembe véve a csoportszinten számos esetben 5 százalék közeli vagy a feletti inflációt. Jelentős költségnövekedés (28 százalék) egyedül Oroszországban történt, ezt nagyrészt ellensúlyozta az OTP magyarországi alaptevékenységeinek 5 százalékos költségcsökkentése.
Az elmúlt negyedévhez hasonlóan tovább nőtt a külföldi leányvállalatok profit-hozzájárulása: javult az orosz leánybank teljesítménye, jó volt az ukrán, a bolgár, a román és a horvát érdekeltség eredménye. A második negyedévben a konszolidált profitból 15,7 milliárd forint származott külföldről. Ezzel 2011 első hat hónapjában az adózott eredményhez 26,8 milliárd forinttal (a korrigált profit 30 százalékával, a bankadót is tartalmazó számviteli eredmény 36 százalékával) járultak hozzá a külföldi leányvállalatok, szemben a bázisidőszak közel 3 milliárd forintos veszteségével. Ugyanezen időszak alatt az OTP core-eredménye 24 százalékkal, 83 milliárd forintról 63 milliárd forintra csökkent.
A csoport saját tőkéje az időszak végére 1338 milliárd forintra nőtt, ez éves szinten 1, negyedéves összevetésben 3 százalékos emelkedés. Az OTP-csoport IFRS szerinti konszolidált tőkemegfelelési mutatója javult, 2011. június végére 18,0 százalékra emelkedett, az elsődleges tőke (Tier1 ráta) 2,1 százalékponttal, 15,1 százalékra nőtt egy év alatt. A magyar anyabank mutatói ennél még 2 százalékponttal magasabbak is.
Az Európai Bankhatóság (EBA) által 2011. július 15-én publikált második európai stresszteszt eredménye alapján az OTP Bank továbbra is Európa egyik legstabilabb pénzintézete − írja a gyorsjelentés, mivel a pesszimista forgatókönyv esetén kalkulált 13,6 százalékos Core Tier1 mutatója a harmadik legmagasabb az európai bankok között. A csoport mérlegfőösszege a második negyedév végén 9712 milliárd forint volt, 5 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az egy részvényre jutó saját tőke 4820 forint, míg jelenleg jó 20 százalékkal ez alatt forog a részvény.
