Agresszív vételi érdeklődés mutatkozik a magyar állampapírok iránt, és úgy tűnik, hogy egyetlen szereplő visz el mindent a másodpiacon és az aukciókon egyaránt − mondta a Napi Gazdaság Online-nak Sovány András, az ING Bank állampapír-piaci szakértője. Arra, hogy egyetlen vevőről van szó, az átlag feletti érdeklődés mellett zajlott csütörtöki aukció körülményei is utalhatnak, mivel a papírokat a nem túl széles sávban szóródó másodpiaci hozamok alá ajánlva vették meg.
A piaci pletykák kínai, amerikai befektetőt sejtenek a háttérben, de felmerült az is, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK Zrt.) vagy a Magyar Nemzeti Bank avatkozott be. A szakember szerint viszont kizárható, hogy az ÁKK vagy a jegybank lépett volna fel vevőként.
Hasonlóan vélekedik Ruzsonyi Ákos, a Commerzbank üzletkötője is, hiszen nem voltak a magyar piac kiszáradására utaló, az MNB-t esetleg beavatkozásra sarkalló jelek. Hozzátette, egy nagyobb szereplő persze \"megeszi reggelire\" az egész piacot, ha akarja. (A Commerzbanknál ugyanígy nem tartották reálisnak azokat a korábbi pletykákat, amelyek szerint a jegybank a devizapiacon interveniált volna.) Ruzsonyi szerint nem kell összeesküvés-elméleteket kreálni, pusztán arról lehet szó, hogy a tízéves kötvény 8 százalékos hozama jó visszaforduló szintet jelentett, ezt elérve megjöttek a vevők, hiszen rövid távon fiskális oldalról stabil az ország, miközben a magas hozam alacsony inflációval párosul. Azok a külföldi befektetők, akik magyar állampapírt birtokolnak, jórészt 2008 után vettek bele, és csak kisebbrészt spekulációs céllal, így lassabban is mozdulnak. Ha ők átmenetinek tekintik a turbulenciákat, nem is szállnak ki − vélekedett Ruzsonyi.
December óta az amerikaiak minden aukciót \"csont nélkül\" elvisznek, a kínaiak érkezését szeptember-októberre várjuk, velük a legutóbbi hírek szerint még nem tisztázódtak pontosan a részvétel technikai feltételei − mondta egy, a Napi Gazdaság Online-nak név nélkül nyilatkozó kötvénykereskedő. Szerinte valóban jellemző, hogy egy-két szereplős az aukciós piac, mint fogalmazott, eddig úgy gondolták, hogy amerikai alapok állnak a vételi oldalon, részükről is teljesen logikus a magyar államkötvények vásárlása.
A részvénypiacon hatalmas pénzek úsztak el, és mindenki aranyba meg svájci frankba menekül, de miután megtalálták a biztonságot, felmerül a kérdés, hogy hogyan lesz ebből hozam − tette fel a kérdést a szakember. A magyar gazdaság viszonylag stabilnak tűnik, alacsony hiánnyal, alacsony inflációval és egészséges hozamokkal. A kelet-európai kötvényalapok ráadásul egész jól teljesítettek idén, amit kevés eszközkategória mondhat el magáról, így a befektetői mentalitás azt diktálja, hogy ide allokálnak újabb pénzeket.
A kínaiak kifinomult kereskedők és befektetők, a hatalmas állami tartalékok befektetésénél régóta használják az angolszász pénzügyi infrastruktúrát, így az is lehet, hogy amikor a Barclays, a Royal Bank of Scotland vagy éppen a Goldman Sachs jelentkezik a magyar kötvények nagy vásárlójaként, akkor a megbízó éppen kínai. Egy másik kötvénypiaci kereskedő arra hívta föl a figyelmet, hogy különös, hogy amikor éppen megugrik a magyar cds-spread (csütörtökön 440-ig ment fel a kockázati biztosítás), ilyen erős kereslet jelentkezik az aukción. Itt csak olyan végbefektetőről lehet szó, aki nagyon komolyan gondolja, hosszú távra vásárol. Az is lehet, hogy olyan szereplőről van szó, aki más módszerrel értékeli a kockázatot és a londoni cds-árazásokra nem sokat ad.
