Két számjegyű hozammal is rúgtak labdába a hazai sportalapok

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Tavaly nyár elején, a dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság lázában két hazai tőkevédett (garantált) befektetési alap is megpróbálta kihasználni a sport iránt felfokozott érdeklődést, és olyan befektetési politikával indult, amely az eseményhez kapcsolódott. A bajnokságban üzletileg közvetlenebbül érdekelt tőzsdei cégek híján az eseményt szponzoráló és így abból várhatóan hasznot húzó társaságok részvényeit választották a később fizetendő hozam alapjául. A tavaly júniusban indult Raiffeisen Sztárválogatott hat, illetve a júliusban startolt OTP Aranygól nyolc céget mazsolázott ki a tavalyi foci-vb fő szponzorai közül.

Az első három fecske azonban még 2008 tavaszán repült. A K&H Fix Plusz Futball, az akkori futball-Európa-bajnoksághoz kapcsolódó 24 multinacionális vállalat részvényeit tartalmazó kosárral indult el májusban. A cégek között nemcsak a nagyobb szponzorok voltak, hanem más sportszergyártók, elektronikai cégek, sör- és üdítőital-gyártók, televíziós közvetítőcsatornák, szállodaláncok is. Áprilisban kettő, nyár elején újabb kettő alapot indított az OTP, a 2010-es kínai olimpia 18 szponzorának részvényárfolyamától függő hozamígérettel, ahol a kiválasztott cégek között nyugati multik mellett kínai nagyvállalatok is vannak.

Később a K&H Fix Plusz London koncepciójában eléggé eltérő sémát követett: nem egy akkor vagy a futamidő alatt zajló sportesemény szponzorainak későbbi árfolyam-növekedésére bazíroz. Már az előző olimpia után, 2008. október eleji indulásától kezdett el spekulálni arra, hogy a 2012-es londoni olimpia nemzetgazdasága szereplőinek árfolyama a sportesemény előtt emelkedni fog. Általában a brit gazdaságtól és tőzsdétől várt fellendülést − az alap hozama az FTSE−100 big cap és az FTSE−250 mid cap indexek alakulásától függ − azon az alapon, hogy a rendezőkre a tapasztalatok szerint mérhető pozitív hatással van az olimpia, elsősorban az infrastrukturális fejlesztéseknek és a tőkebeáramlásnak köszönhetően.
Ami a teljesítményeket illeti, az elsőként indult Fix Plusz Futball bő hároméves pályafutása június elején véget ért, az alap az előre rögzített minimális 15 százalékos (éves szinten 4,7 százalék körüli) hozamot fizette ki. Hasonló, a minimálisan gartantált névértéket alig meghaladó volt az OTP Olimpia Sprint I. és II. teljesítménye is. Ez azonban aligha amiatt történt, hogy a sport ne lenne kedvező hatással az üzletre, sokkal inkább a 2008. végi−2009. eleji hatalmas pénzügyi válság szólhatott közbe.

Emiatt az állampapír- és részvényopció-portfóliók közül csak az előbbi ért el hozamot, ahogy az egyébként majdnem az összes többi, a válság előtt indult tőkevédett alapnál történt. A nemsokára lejáró OTP Olimpia I. és II. esetében − a nettó eszközértékből ítélve − lehet némi pluszhozam, ha nem is sok, talán öt-hat százalék.

Meglehetősen jó időpontban indult el viszont a London 2012 2008. október hatodikán, már a Lehman-csőd utáni meredek lejtmenet közepette. Hogy azóta mennyi volt az olimpiai készülődés pozitív hozadéka a londoni részvényárakra és mennyi a globális konjunktúráé, nem tudni, az alap mindenesetre, ha most lenne a lejárata, 33 százalék hozamot fizetne ki valamivel kevesebb mint három évre, de még hátravan tíz hónap a futamidejéből.

Az egyéves születésnapjukon éppen túljutott OTP- és Raiffeisen-alapok is két számjegyű hozamot értek el az utóbbi egy évben. Összességében azt mondhatjuk, hogy a válság előtti alapok nem tudtak a minimum feletti hozamot elérni, a Lehman-csőd után indultak viszont két számjegyű hozamot mutatnak fel. A nyolc konstrukció összvagyona egyébként mintegy 24 milliárd forint volt.