Izgalmas időket élnek át a nemzetközi kötvénypiacok mostanában, például az európai adósságválság által sújtott országok papírjainak mozgásán kívül nemrég kinyílt a német és francia állampapírok hozama közötti olló. A legrövidebb futamidejű amerikai állampapírok hozama pedig napon belül a negatív tartományba is lesüllyedt.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a világgazdasági folyamatokat jelenleg elsősorban három tényező befolyásolja. Egyrészt az alacsony kamatok és a pénznyomtatás időszaka még nem ért véget, emiatt minden további nélkül lehetnek nulla körüli kötvényhozamok is, az árfolyamok felső határa a csillagos ég. Másrészt az európai adósságválság, ami mélyre ható kérdéseket vet fel, még azt is, hogy az eurózóna egyáltalán működőképes-e.
A harmadik az ázsiai növekedési sztori, azaz sokan hiszik, hogy az ázsiai gazdasági növekedés a világgazdaság többi régióját is maga után tudja húzni, akkor is, ha azoknak nem sikerül megoldaniuk a problémáikat. Az igazgató szerint az ellentétes hatások eredményeképpen maradnak alacsonyak a kötvényhozamok, tágul a német és a francia kötvények hozama közötti spread, és emiatt menekül a tőke az amerikai állampapírok felé is. Bár a kötvényvásárlók között is van, aki kedveli a kockázatot és egzotikus papírokat vásárol, de sokan biztonságra törekednek, és jobb híján a fejlett országok rövid papírjait részesítik előnyben.
Büki András, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a negatív állampapírhozam egy abszurd helyzet eredménye. Rengeteg készpénz van a rendszerben, miközben a hosszabb amerikai állampapíroktól sokan elpártoltak a tartósan magas deficit miatt, minek következtében az amerikai kincstár újra a kongresszusi államadósság-plafonba ütközött. Míg az amerikai állampapírok korábban a legbiztonságosabb menedéknek számítottak, ma már ez egyre kevésbé van így.
Mindennek ellenére áprilistól, amikor az amerikai adósminősítés kilátásait először lerontották, 40-50 bázisponttal süllyedtek a kötvényhozamok a tengerentúli országban. További számottevő hozamcsökkenésre azonban nem kell számítani, ugyanis hosszabb állampapírokat a vásárlók ma már egyre kevésbé szívesen vesznek. A biztonságot keresők Büki szerint is inkább a rövid futamidőket preferálják helyettük, így például a rövid dollár-repokamatok is negatívak. Akkor fordul elő rövid lejáratokon negatív hozam, ha fontosabb a tőke biztonsága, értékének megőrzése, mint a más, hosszabb eszközökön elérhető hozam. Görög, portugál, ír papírokra Büki András szerint ma alig van kereskedés. Eladó lenne, vevő alig, nagy a különbség a két tábor elképzelései között, a hozamok nem egyensúlyi árakat tükröznek. Ezen országok államkötvényeiből úgy tudni, egyik hazai piaci szereplő sem vásárolt jelentős tételt. Arra a kérdésre, hogy érdemes-e most nekünk külföldi kötvényeket vásárolni, Büki András lényegében azt mondja, nem. A kötvényhozamok abszolút szintje ugyanis rendkívül alacsony, eleve egy 20-25 éves kötvénypiaci hossz van mögöttünk. Az IBM például tavaly egyszázalékos hozam mellett bocsátott ki hároméves kötvényt. Erősek az inflációs félelmek, könnyen lehetséges, hogy állampapír-piaci hozamemelkedés következik, ami a vállalati kötvények piacára is befolyással lesz majd. Sok jel mutat ugyanis arra, hogy a szinte kezelhetetlen adóssághegyeket az államok megpróbálják majd egyszerűen elinflálni.
Duronelly Péter szerint az év második felében jelentős kockázatcsökkentés várható a piacokon: a globális gazdaság lassulhat, a részvénypiacok várhatóan rosszul fognak teljesíteni, a dollár és az amerikai kötvénypiacok viszont valószínűleg jól. Az igazgató valószínűtlennek tartja azt a szcenáriót, hogy az USA fizetésképtelen legyen, az ugyanis olyan következményekkel járna, amihez képest a Lehman Brothers bedőlése annak idején apró perpatvar volt.
