Nem hisznek a spekulánsok a nagy áttörésben Budapesten

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Jelentősen csökkent március elejéhez képest a nyitott részvényhatáridős pozíciók árfolyamértéke a Budapesti Értéktőzsdén. Míg egy hónappal ezelőtt még 48 milliárd forint értékben voltak nyitva ilyen típusú pozíciók, addig április elejére ez a szám 42 milliárd forint közelébe csökkent. A határidős piacok hüvelykujjszabálya szerint ez nem kedvező jel, hiszen az index most magasabban áll. Ha emelkedő árfolyamokhoz csökkenő nyitott kötésállomány társul, az elvileg a mozgás gyengeségét mutatja, azt ugyanis nem erősítik a piacra érkező új pénzek, hanem a távozók pozíciózárásai generálják a mozgást. A csökkenés arra is utalhat, hogy a BUX index sávtetejének közeledtével egyre többen zárják határidős pozícióikat.

A volumenváltozás döntően a piac túlnyomó részét alkotó OTP-állománynak tudható be. A bankpapír árfolyama ugyan 6 százalékkal található magasabban egy hónappal ezelőtti értékéhez képest, a nyitott kötésállomány azonban eközben több mint 20 százalékkal csökkent, 21 ezerről 16 ezer kontraktusra. A Mol áremelkedésével párhuzamosan szintén csökkent az olajrészvényre nyitott állomány nagysága, 11 milliárd forintról 8,8 milliárd forintra mérséklődött a nyitott állomány összértéke. A korábban nagyobbat eső Richter és Magyar Telekom esetében viszont feltámadt a piac érdeklődése. A Magyar Telekom-részvények 5 százalékos áremelkedéséhez a nyitott állomány 10 százalékos bővülése társult, míg a Richter esetében az árfolyam 3 százalékkal emelkedett, s a nyitott kötésállomány 20 százalékkal növekedett.

A leginkább határidőn finanszírozott cégek listájának élén változás nem következett be, azonban az E-Starra átkeresztelt RFV egyre jobban megközelíti az első helyezett econetet. Az econet-részvények 20 százalékot meghaladó áresése után még a jegyzett tőke 22 százalékára morzsolódott le az az arány, amennyi részvényhez nyitott határidős pozíció társul (március elején még 23 százalékot meghaladó értékben volt ilyen pozíció). Az E-Star esetében 239 ezer darabról 245 ezer darabra nőtt a határidős pozíciók által megtestesített részvényszám. Ezzel a határidős pozíciók immár a jegyzett tőke 10,23 százalékára rúgnak. Érdekesség, hogy ezzel az E-Star-papírokra nyitott állomány árfolyamértéke már meghaladja az Egis- vagy a Magyar Telekom-részvényre nyitott ilyen típusú pozíciók árfolyamértékét.