Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jelek szerint a Széll Kálmán terv bejelentése jelentősen növelte a magyar gazdaság kilátásaiba vetett bizalmat a pénzügyi szakemberek körében, és ez a magyar eszközökkel szembeni bizalom növekedésében is látszik. A német ZEW intézet és az Erste Bank közös felmérésében 11,7 százalékponttal, 60,5 százalékra nőtt február óta azoknak az aránya, akik úgy gondolják, a magyar gazdaság helyzete a jövőben javulni fog. Ezzel a várakozásokat tekintve Magyarország az élre tört, egyik régiós ország gazdaságától sem vártak ilyen mértékű javulást a szakemberek. Ugyanakkor a jelenlegi gazdasági helyzetről adott értékeléseket is megnézve kiderül, lenne honnan javulnia az ország helyzetének, hiszen mindössze 7,5 százalék tartja azt jónak, ezzel sereghajtók vagyunk a régióban.
Jelentősen nőtt az optimizmus a magyar részvénypiac várható teljesítményével kapcsolatban egy hónap alatt. A válaszadók 58,9 százaléka tippelte azt, hogy a következő hat hónapban emelkedni fog a BUX index értéke, ez 7,5 százalékpontos emelkedés februárhoz képest. A magyar részvényindex csökkenését 17,6 százalék tartotta valószínűnek, ami azt mutatja, hogy a pesszimisták erőteljes visszavonulót fújtak, hiszen februárban még 29,7 százalék várta a BUX csökkenését. Ezzel az optimisták és pesszimisták arányát mutató úgynevezett bull/bear arány a BUX index tekintetében 3,3-re nőtt, ami sajnos az ellentét-analízisben hívők szerint rossz jel lehet a piac várható teljesítményére. Ilyen magas értéket ugyanis a felmérés három és fél éves történetében inkább lokális piaci csúcsok közelében vett fel a mutató - kivételt jelentett 2009 májusa és augusztusa -, ez szélsőségesen optimista hangulatot tükröz a magyar eszközökkel kapcsolatban, ami nem szokott jót tenni középtávon a részvénypiacnak.
A jelek szerint a forintot illetően is egyre optimistábbá válnak a szereplők. A magyar deviza felértékelődését immár a válaszadók 42,8 százaléka tartotta valószínűnek a jövőben, ez 11,8 százalékpontos növekedést jelent februárhoz képest. Ennél nagyobb mértékben, 12,8 százalékponttal, 22,9 százalékra csökkent azok aránya, akik a forint leértékelődését tartották elképzelhetőnek.
