Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Érzékelhető különbség mutatkozik az alapok hozamaiban az alapján, hogy aktívan kezelik-e portfólióikat avagy sem - mutatott rá Martijn Cremers, a Yale Egyetem professzora az Aberdeen Asset Management által rendezett bécsi szemináriumon. Vizsgálatukban arra a kérdésre próbáltak választ kapni, van-e hosszú távon különbség a valóban aktívan kezelt alapok és az aktívnak hirdetett, de valójában passzív alapok hozama között. A vizsgálat eredménye szerint az Egyesült Államokban a nagyon aktívan kezelt alapok éves szinten 1,2 százalékkal voltak felülteljesítők benchmarkjukhoz képest, míg a valójában passzív alapok 0,9 százalékkal alulteljesítették azt. Nemzetközi szinten a különbség még nagyobb lett, a harminc országot és 10 145 alapot felölelő vizsgálatban 2,5 százalékos volt a nagyon aktív alapok felülteljesítése, míg a passzívok alulteljesítése 3,4 százalékos.
A vizsgálat során az alapok portfóliójában elkülönítették a követett benchmark indokolta súlyokat az alap aktív kezeléséből adódó súlyoktól (minden egyes eszköznél megvizsgálták a benchmark követelte súlyok és az alap súlyozása közti különbséget), s ez alapján kategorizálták azokat. Ha az ez alapján számolt "aktív hányad" 60 százaléknál kisebb volt, akkor valójában indexkövető alapról lehet beszélni, amely aktívnak hirdeti magát. Ha azonban ez az "aktív hányad" 90 százalék feletti, akkor valóban aktív alapról.
Az alapok aktivitása és az ezzel elérhető extra hozam nagyban függött az alapok működési környezetétől és típusától. A globális alapok esetében volt legnagyobb a különbség, az aktívak közel háromszázalékos felül-, míg a valójában passzívak 2,5 százalékos alulteljesítést mutattak. A vizsgálat szerint azokban az országokban, ahol nagyobb volt az alapkezelők közötti verseny és a külföldi jelenlét, aktívabbak voltak a portfóliómenedzserek. Szintén az aktivitás irányába ható tényezők voltak a nagyobb likviditás és a volatilitás az adott piacon. Minden alapra jellemző volt, hogy aktívabbak voltak kezelőik, ha az alap létrehozásának költsége viszonylag magas volt, illetve ha az adott ország jogi szabályozásában a kisebbségi részvényesek védelmét megfelelő módon biztosították.
