Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hamar elpárolgott az év eleji, a pénzügyi szakemberek körében tapasztalható kiugróan magas optimizmus a magyar részvénypiac várható teljesítményével kapcsolatban. A német ZEW intézet és az osztrák Erste Bank közös felmérésében - amelyben 80, a régióval foglalkozó szakembert kérdeztek meg - a válaszadók 51,4 százaléka vélte úgy, hogy a BUX index emelkedni fog a következő hat hónap során. Ez ugyan nem szélsőségesen alacsony érték a felmérés három és fél éves történetében, de hatalmas visszaesést jelent az egy hónappal korábban mért 71,4 százalékhoz képest. A csökkenést előre jelző szakemberek aránya eközben 15,4 százalékponttal, 29,7 százalékra ugrott. Ilyen mértékű bizalomvesztésre a magyar részvénypiaccal kapcsolatban a korábban emelkedést várók részéről utoljára tavaly februárban volt példa, a görög pénzügyi válság kirobbanását követő lejtmenet során. A furcsa az, hogy abban a periódusban a világ vezető tőzsdéin is jelentős korrekción estek át a részvényárfolyamok, most erről szó sincs.
Az emelkedésre és az esésre voksolók arányából képzett bull/bear hányados a korábbi 5-ös értékről 1,7 közelébe zuhant. Az elemzés története alapján ez enyhén pesszimista állapotnak tekinthető, azonban korántsem olyan mértékű, ami az ellentét-analízis szerint megalapozhatna egy látványos feltámadást. Az ellentét-analízisben hívők szerint általában a szélsőségesen pesszimista hangulat áremelkedést szokott okozni az adott termék piacán, mivel a mérleg túlzottan is az eladók oldalára billen, aki el akart adni, már eladott.
A bizalomvesztés ezúttal - ellentétben a tavaly októberi és novemberi felmérés közötti időszakban tapasztalttal - nem Magyarország-specifikus jelenség volt. Az összes vizsgált régiós piaccal kapcsolatban hasonló mértékben csökkent a befektetői optimizmus. Sőt, az osztrák, a román, a horvát és a lengyel részvénypiaccal kapcsolatos várakozások a magyar tőzsdére vonatkozó hangulat zuhanásánál is nagyobb mértékben romlottak.
Annak ellenére, hogy a forint immár huzamosabb ideje egy jól megszokott kereskedési sáv erős szélén tartózkodik, nem nőtt a szereplők lelkesedése a magyar devizát illetően. A felmérés szerint minimális változás történt a forint várható teljesítményével kapcsolatos várakozásokban, s jelenleg is a szereplők nagyjából harmada várja felértékelődését, leértékelődését és stagnálását a jövőben. (A pontos százalékos arányok 31, 33,3 és 35,7 százalék.) A hosszabb távú kamatokat illetően sem változott jelentősen a szereplők véleménye: 45,7 százalékuk várja azok emelkedését és 20 százalék gondolja azt, hogy csökkenés lesz tapasztalható. Ugyanakkor a befektetők szerint már egyre kevésbé kell tartani a rövidebb hozamok emelkedésétől. Az egy hónappal korábbi közel 60 százalék után már csak 41,5 százalék várja növekedésüket, csökkenésükre 20,5 százalék tippel.
