Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Könnyen túlzónak bizonyulhatnak az egyre optimistább elemzők az amerikai vállalatok nyereségességével kapcsolatban - írja a Wall Street Journal. A durván emelkedésnek indult nyersanyagárak ugyanis nyomás alá helyezhetik a cégek profittermelő képességét, s ez akár a részvényárfolyamokban is visszaköszönhet. A Ford, a Procter & Gamble és a Kraft Foods csak néhány a többtucatnyi amerikai vállalat közül, amelyek a tavalyi utolsó negyedévről szóló gyorsjelentésükben profitmarzsuk csökkenéséről számoltak be a meredeken emelkedő nyersanyagárak miatt. Részvényeiket eladással büntették a befektetők, annak ellenére, hogy gyakran a vártnál kedvezőbb eredményről számoltak be.
A hideg fogadtatás éles ellentétben áll az általános piaci hangulattal, hiszen a vezető amerikai részvényindexek mintegy hat százalékkal állnak magasabban, mint ahogy az évet kezdték. Az S&P-500-as index kosarában szereplő cégek mintegy háromnegyede tette eddig közzé gyorsjelentését, és az eddig jelentő társaságok csaknem negyede szűkülő profithányadról számolt be az utolsó három hónap során. Az üzemi eredményhányad így az átlagos 8,95 százalékról 8,69 százalékosra csökkent.
A szűkülő marzsú cégek részvényeinek eladása csak a kezdet - vélte a lapnak nyilatkozva Erin Browne, a globális macro-trading üzletág igazgatója a Citigroupnál.
Szerinte a probléma még csak most jelentkezett, de egyre inkább befészkeli magát a befektetők gondolkodásába. Míg a nyersanyagok áremelkedése miatti költségnövekedés egy része áthárítható a vevőkre, sok társaság képtelen emelni késztermékeinek árát. Az amerikai fogyasztó gyenge, a munkanélküliség magas, és a háztartások a válság előtti időszakhoz képest sokkal szigorúbb költségkontroll mellett működnek. Eközben a részvényelemzők egyelőre láthatóan nem számolnak a jelenséggel, ezért könnyen lehet, hogy túlbecsülik a cégek várható profitját.
Adam Parker, a Morgan Stanley vezető amerikai részvénystratégája szerint az elemzői konszenzus erre az évre a vállalati nyereségek dinamikus bővülésével számolt. Ez elegendő teret hagyhat a csalódásnak, ha az emelkedő nyersanyagárak tényleg mélyen a vállalati profitokba marnak - folytatta. Az elemzők egy része máris abba a hibába esett, hogy túlzottan is kivetítette az elmúlt negyedévek kedvező folyamatait a jövőre, így sok céggel kapcsolatban már túlzókká váltak az elvárások. A jelenség ugyanakkor szelektív, az energetikai cégek és a nyersanyaggyártók, bányászati társaságok profitálhatnak a folyamatból.
Az amerikai cégek kiváló eredménynövekedése első körben a válság során végrehajtott durva költségcsökkentési intézkedéseknek volt köszönhető. A második forduló a meglepetésekben az volt, amikor kiderült, hogy a fogyasztás gyorsabb ütemben növekszik, mint korábban gondolták. A számok azt mutatják, hogy a végső kereslet a cégek termékeire nagyobb, mint amit az elemzők gondoltak. Ez jó jel arra nézve, hogy a profitoknak van hova nőniük a költségcsökkentések hatásain túl is - mondta Priya Hariani, a Bank of America Merrill Lynch amerikai részvénystratégája. Hariani nincs megrémülve a marzsok potenciális beszűkülésétől. Szerinte a félelmek túlzóak, s csak néhány cégnél tapasztalható a tendencia, amit a sajtó aztán szokás szerint felfújt. A jelenlegi nyereségességi szint fenntartható, ezt támogatják az alacsony kamatok és az alacsony vállalati adókulcsok is. Vannak cégek, ahol érezhető a nyomás, ilyenek a kiskereskedelmi és élelmiszer-ipari társaságok, azonban az amerikai vállalati szektor egészének alapanyagárai alacsonyak - tette hozzá.
A befektetési szakemberek mindenesetre egyre optimistábbak a nyersanyagokkal kapcsolatban, s egyre többen vélik úgy, hogy felül kell súlyozni azokat a portfóliókban, mert áremelkedés jöhet. Ennek a vélekedésnek lehet is valami alapja, ha a 2009 tavasza óta elindult folyamatokat nézi a befektető. Martin Pring neves technikai elemző szerint az ideális négyéves üzleticiklus-modellben egy növekedési időszakban a nyersanyagárak az utolsók, amelyek drasztikus növekedésnek indulnak, s lendületük kitart még azután is, hogy a részvénypiac elérte csúcsát. Az idealizált modell szerint a felfelé ívelésben, a tetőépítésben és a hanyatlásban is a következőképpen teljesítenek időben az eszközosztályok: az elsők a kötvények, második helyen a részvények, utolsóként pedig a nyersanyagok.
Míg a kötvénypiac az Egyesült Államokban a mostani jelek szerint tavaly ősszel elérhette csúcsát, s azóta az árak csökkenésnek indultak, a részvénypiacon ennek egyelőre nincs nyoma. A mélyben viszont szép lassan elkezdtek növekedni a nyersanyagárak, a CRB nyersanyagárindex már 345 ponton jár, míg 2009. márciusi mélypontja 200 pontnál volt. A kiépített alakzatokból célára 400 és 430 pont közé tehető.
