Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Váratlan lendületet kapott a tőzsdei átvezetések és ezzel az ellentőzsde ügye a parlamenti többség részéről egy tavaly év végi törvénymódosítással. A Matolcsy György által benyújtott pénzügyi salátatörvényben ugyanis végre részletesen szabályozzák a tőzsdei átvezetések ügyét. Azaz azt a folyamatot, amikor egy tőzsdei cég úgy dönt, részvényeit úgy vezetteti ki a Budapesti Értéktőzsdéről, hogy azok egy másik szabályozott piacon még forgalomban maradnak.
A tőkepiaci törvény január elsejétől hatályos változata szerint ehhez ezentúl csak a kibocsátó társaság igazgatóságának döntése szükséges. Saját szabályzatának a törvényhez történő hozzáigazítására hat hónapot kapott a Budapesti Értéktőzsde. Mindezt azonban úgy, hogy ha közben valaki a kivezetés-átvezetés mellett döntene, akkor a folyamatra már a törvény előírásai lesznek érvényesek, s nem a BÉT szabályzata. A tőzsdei kivezetések szabályai annyiban változnak, hogy ekkor a nagytulajdonos részéről nem kötelező már úgynevezett tőzsdei ajánlatot tenni, hanem a kivezetés során a kisrészvényesek kérhetik részvényeik megvásárlását a társaságtól.
A kivezetéskor a kivezetést ellenző kisrészvényesek eladási opciójának árfolyama ugyanaz, mint a korábbi szabályozásban a felvásárlás esetén megteendő nyilvános vételi ajánlat ára. A 180 napos, a 360 napos forgalommal súlyozott átlagár, a részvényenkénti sajáttőke-érték, valamint a kibocsátó által a saját részvényeire az adott időszakban kötött ügylet árfolyama közül a magasabb. (Az utóbbi árfolyamnál az adott időben kötött opciós ügyleteket is figyelembe kell venni.) A törvénynek ez utóbbi előírása a jövőben vélhetően sok vitára adhat okot, hiszen korábban a felvásárló-nagytulajdonos üzleteinek az árfolyamához kötötték az ajánlati árfolyamot, nem pedig a sajátrészvény-ügyletekéhez.
A tőzsdei átvezetés fogalma még 2008 végén került a tőkepiaci törvénybe, akkor piaci információk szerint a Mol-OMV felvásárlás és a BÉT kis- és nagyrészvényesei közötti ellentét terelte egy táborba az osztrákokkal elégedetlen brókereket és kibocsátókat, akik eltérő okokból, de szívesen láttak volna egy, nem a Wiener Börse többségi tulajdonában álló magyar tőzsdét. A válság során a kezdeményezés elhalt, de egyes értesülések szerint az elmúlt időszakban ismét előhúzták a szereplők a fiókból, s leporolták az "ellentőzsde" gondolatát. A mostani törvényi változással mindenesetre fontos kártyát kaptak a kezükbe, hiszen innentől kezdve a kivonulás egyes kibocsátók részéről gyakorlatilag minimális költséggel megoldhatóvá válik.
