Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 800 ezer forintra bírságolt egy üzletkötőt, mivel olyan módon vitt be ajánlatot a BÉT kereskedési rendszerébe, ami a szervezet szerint alkalmas volt arra, hogy hamis információkat adjon a befektetőknek az adott termék keresleti és kínálati viszonyaival kapcsoltban. A kérdéses termék - bár a felügyelet határozata nem nevezi meg azt - vélhetően az econet.hu részvénye volt. A kereskedő a záró szakaszban vitt be egy vételi ajánlatot 100 forintos limitáron 200 ezer részvényre. Ezzel az úgynevezett indikatív ár - ami azt jelzi a piaci szereplőknek, hogy a záró szakasz árfolyama hogyan fog alakulni - 97 forintról 100 forintra ugrott. A kereskedő eközben észlelte, hogy nem a kívánt mennyiségre vitte be ajánlatát és visszavonta azt.
A határozat kitért arra, hogy a kereskedőnek lehetősége lett volna az ajánlat helyes mennyiségre való módosítására az adott időszakban, ő azonban inkább az ajánlat törlését választotta. A bróker egyébként a megbízást saját számlájára kívánta teljesíteni. Az akció a felügyelet szerint a tiltott piacbefolyásolás tilalma alá esett. A felügyelet nem először bírságol hasonlóan téves ajánlat miatt.
Tavaly januárban az OTP Bankot bírságolta tízmillió forintra egy, a Mol-részvényekkel kapcsolatos "baki" miatt. Akkor a bank üzletkötője egy százezer darabos Mol-csomagot rakott be eladásra a záró szakaszban, tíz százalékkal az aktuális piaci ár alatt. Mikor észlelte hibáját, s azt, hogy észlelve a nagy eladót, az ajánlati könyvben a többi szereplő is lefelé módosította ajánlati árait, megváltoztatta megbízását, s 5000 darabra vételi megbízást rakott be. Ennél is emlékezetesebb piacbefolyásolási eset volt, amikor Soros György alapjának megbízásából a 2008. őszi összeomlás közben egy szereplő több százezer OTP-részvényt rakott be eladásra a záró szakaszban, az a megbízás azonban teljesült is és az alap később vette vissza a kérdéses papírokat.
