Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Két januárhatásra is figyelhetnek a tőzsdei befektetők az év első hónapjában. Az első elmélet szerint a vezető tőzsdék januári teljesítménye általában jól jelzi azok egész éves teljesítményét. Statisztikailag ez annyit jelent, hogy ha valaki pozitív január után vásárol részvényeket, akkor sokkal nagyobb esélye van arra, hogy a következő 11 hónap során nyereséget érjen el, mint ha mindezt egy veszteséges első hónap után teszi. A hosszabb távú statisztikák szerint 1940 óta aki pluszos január után vásárolt részvényeket, az átlagosan 15 százalékos hozamot zsebelhetett be az év hátralévő részében (a Dow Jones ipari átlaggal számolva), míg mínuszos januárt követően az átlagos hozam mínusz 2,9 százalékos.
A januárhatás más statisztikák szerint viszont inkább csak az áremelkedés előrejelzésére képes, pluszos januárt 1880 óta 70 százalékban követett pluszos év, míg veszteséges januárt követően csak az esetek 49 százalékában lett veszteséges az év hátralévő része. Tavaly mindenesetre nem működött ez a barométer, a mínuszos első hónapot követően 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek év végéig a vezető indexek.
A statisztikailag valamennyire igazolható másik januárhatást az amerikai tőzsdéken a kisebb kapitalizációjú részvények felülteljesítése jelenti. Az adatsorok szerint ha kapitalizáció szerint sorrendbe rakjuk a tengerentúli börzéken a részvényeket, akkor a lista első 10 százalékát hosszú éveken keresztül átlagosan 7 százalékkal teljesítette felül a lista alsó 10 százaléka. Az év többi hónapjában viszont ilyen felülteljesítés nem volt megfigyelhető.
