Alapvetően kedvezően ítélték meg az ez évi állampapír-piaci folyamatokat az ÁKK jövő évi kibocsátási tervekről szóló sajtótájékoztatóján: az aukciókon gyakran sikerült az előre meghirdetettnél több papírt értékesíteni, összesen 365 milliárd forintnyi volt ez a többlet. A második félévben szépen nőtt a külföldiek kezében levő forintkibocsátású állampapírok állománya, és a napokban átlépte a rég nem látott 2600 milliárd forintos szintet. A többletkibocsátást tehát jórészt a külföldi befektetők vásárolták meg. Az év elején sokat estek az állampapírhozamok, bár később eléggé hektikusan ingadoztak és emelkedtek.
Ebben az évben lényegében változatlan lesz a költségvetés hiánya, technikai okoknak, az úgynevezett EU-transzfereknek köszönhetően lett a tervezettnél alacsonyabb a nettó finanszírozási igény - mondták el. Így a (szintén nettó) állampapír-kibocsátás alig változik, vagyis csak átalakul ebben az évben, ami azt jelenti, hogy 221 milliárd forintnyi kincstárjegyet sikerül jóval hosszabb lejáratú kötvényekre cserélni. Mivel még kötvénycsere-aukciók is voltak, ahol rövidet kaptak hosszúért, szépen sikerült növelni az átlagos futamidőt. Ráadásul a 2009-es és 2010-es kötvény-visszavásárlások, a csereaukciók jelentős részben 2011-ben lejáró kötvényeket érintettek, így jövőre nagy könnyebbséget okoz majd a finanszírozásban, hogy kevés kötvény fog lejárni.
Tavaly év végén 3,1 milliárd euró devizabetét volt tartalékban, idén év végére ez 2,5 milliárdra csökken, de jövőre ismét hárommilliárdra szeretnék növelni. Új devizaforrásokat várhatóan még az első félévben vonnának be a piacról, de hogy azon belül mikor, azt az ÁKK szakemberei még korainak tartották találgatni. Ami a jövő évi finanszírozási szükségletet illeti, a hiány ugyan kisebb lesz, de azok az EU-transzferek, amelyek idén javítják a helyzetet, jövőre rontani fogják. Az úgynevezett nettó finanszírozási igény 774 milliárdról 860 milliárdra nő 2011-ben, és jelentős összegű, négymilliárdos lesz a devizalejáratok értéke.
Jövőre a hiány finanszírozását döntően a forintpiacról oldanák meg, a törlesztendő devizaadósságot ugyanis piaci devizakötvényekkel pontosan megújítanák. Körülbelül annyi (742 milliárd forintnyi) forintos állampapírt szeretne eladni az ÁKK, amennyit idén, csakhogy az idei eredmény a rendszeres túljegyzéseknek köszönhetően volt magas, a jövőben viszont ezeket már betervezik, eleve magasabb mennyiségeket hirdetnek majd meg. Fő jelszó azonban most is a rugalmasság, a piac igényeihez való alkalmazkodás.
Rugalmasságra már csak azért is szükség van, mert a rendszerben még most, december vége felé is sok az ismeretlen vagy bizonytalan tényező, bizonyára ezért készültek el a tervek is a szokásosnál később. A költségvetési bevételek között szerepel 530 milliárd forint összegű befizetés a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból. Ha az több lesz, csökken a finanszírozási igény is. Az alapba kerülő állampapírok automatikusan csökkentik az államadósságot és a törlesztési kötelezettségeket. Ám amint az ÁKK hangsúlyozza, a nyugdíjrendszer változásának hatását csak akkor lehet majd pontosan felmérni, ha ismerik a tényleges átadandó portfóliót. További bizonytalanságot okozhat a kormányzat újabb intézkedéscsomagjának februárra tervezett bejelentése. Az államadósság szintje pedig, mivel a devizaeszközök aránya már viszonylag magas, az euróárfolyamtól függően akár havi több száz milliárd forinttal is ingadozott mostanában.
