Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Telekom tegnapi bejelentése szerint várhatóan 50 forint lesz az idei év után fizetendő osztalék részvényenkénti összege. A bejelentés ugyan nem jelenthetett igazán nagy meglepetést a távközlési céget szorosabban figyelő befektetők számára, a nap végére mégis két százalékot meghaladó mértékben csökkent a részvények árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén. Az osztalék idei, 74 forintról 50 forintra csökkenésének oka egyértelműen a távközlési cégekre kivetett különadó, ilyen címen Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató becslése szerint mintegy 27 milliárd forintot fizet a költségvetésbe a Telekom.
A 24 forintos osztalékcsökkenés egy-két milliárd forintnyi eltéréssel pontosan ekkora osztalékalap-csökkenést jelent a távközlési cégnél. A Reuters elemzői konszenzusa szerint 66 forintnyi kifizetést vártak az elemzők átlagosan a Magyar Telekomtól, a konszenzusban azonban régebbi előrejelzések is szerepeltek - tartalmazott 74 forintos várakozást, a frissebb prognózisok 42 forinttól 58 forintig szóródtak. A mostani osztalékjavaslat-előrejelzéssel - osztalékjavaslat csak a közgyűlés előterjesztésében lesz tavasszal - a távközlési részvények osztalékhozama 9,5 százalékos (az osztalék időarányos részének figyelembe vételével a hozam 10,1 százalék). Ez a 6,1 százalékos éves és 7,8 százalékos ötéves állampapírhozamhoz képest ugyan tartalmaz prémiumot, azonban ez a prémium talán indokolt is a befektetők részéről. Főleg mivel azon kockázatok is nagyok, amelyek nem a cég működéséből, hanem láthatóan leginkább a szabályozói környezet meglehetősen kiszámíthatatlan változásaiból adódnak.
Az osztalékcsökkenés nagysága elegendő ahhoz, hogy a társaság tudja tartani megcélzott eladósodottsági szintjét. E szerint a nettó adósságnak a nettó adósság plusz saját tőke 30-40 százalékos sávjában kell maradnia. Ha valaki hosszabb távon pozitívumot keres a tegnapi bejelentésben, akkor az annyi, hogy a cég nem a beruházásokra szánt összegből vesz el tetemes mennyiséget a különadó miatt, tehát a pluszterhek közvetlenül a tulajdonosoknál csapódnak le.
