Akinek nem jutott részvény a General Motors első új nyilvános részvényértékesítésén, az nem panaszkodhat, hogy lemaradt a hosszabb távú befektetésről, a 33 dolláros kibocsátási árszint közelébe esett ugyanis a keddi kereskedés folyamán a részvények árfolyama. A hosszabb távú statisztikák viszont azt mutatják, nem biztos, hogy rosszul teszi, aki türelmesebb és kivár.
Jay Ratter, a University of Florida professzorának tanulmánya szerint ugyanis az első nyilvános kibocsátásokon (IPO) elérhető hozam hosszabb távon elmaradt a piac teljesítményétől, s így általában rosszul járhatott az a befektető, aki igyekezett az IPO-kon venni a részvényeket. Vizsgálata szerint ugyanakkor az, hogy mennyire lett alulteljesítő a részvény, nagyban függ attól, hogy mekkora a kibocsátó társaság mérete. A legrosszabb hozamot az éves szinten kevesebb mint tízmillió dolláros árbevételű cégek papírjaival lehetett elérni az elmúlt húsz évben, ezek teljesítménye átlagosan 45 százalékkal maradt el az S&P 500-as index hozamától a kibocsátást követő első három évben.
Ahogy nő a cég, egyre javulnak a kilátások, az 500 millió dollárnál nagyobb forgalmat bonyolító társaságok papírjainak hozama az első három évben mindössze néhány százalékkal maradt el a részvénypiac teljesítményétől. Így elmondható, hogy ha csak a hosszabb távú statisztikákat vesszük figyelembe, akkor lehet érdemes GM-papírokat vásárolni, ha valaki a részvénypiac egészének jó teljesítményében is bízik.
