Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ingatlanalapok vagyonának értékelése erősen eltér az értékpapír-alapokétól, még ha alapelvei ugyanazok is. Tőzsdei árat vagy egységes piaci árat még a sorozatban készülő lakásokra sem igen lehet meghatározni, hiszen a különböző tájolás, fekvés miatt az egyforma alaprajzú és kivitelezésű lakások sem egyformák. Irodaházakból, gyárépületekből pedig végképp nincs két egyforma. A tőkepiaci törvény alapján az alapoknak ingatlanértékelőt kell alkalmazniuk, amely háromhavonta állapítja meg az ingatlanok értékét, az építés alatt állókét pedig havonta.
Az értékelésre három módszert lehet alkalmazni; a piaci összehasonlítást - azaz mennyiért kelnek el a hasonló adottságú objektumok a piacon -, ez például átlagos városi lakások vagy kisebb üzlethelyiségek esetében tűnik célszerűnek, ahol a vevők is nagymértékben orientálódnak négyzetméterár alapján. A másik a hozamszámításon alapuló módszer, amit például hosszú távú bérleti szerződésekkel lekötött irodáknál, kereskedelmi és logisztikai ingatlanoknál lehet jól használni. Ehhez a jövőbeli bérletidíj-bevételeket valamely kockázatmentes kamatlábbal (célszerűen állampapírhozamokkal) diszkontálják, és az így kapott jelenérték lesz az ingatlan értéke. A harmadik az újra-előállítási költségen alapuló módszer, annak az összegnek a meghatározása, amelyért az ingatlan pótolható lenne.
A kiválasztott értékelési módszert csak indokolt esetben, szakvéleménnyel alátámasztva szabad megváltoztatni. Az ingatlanértékelő véleményének komoly súlya van, mert ő határozza meg az ingatlanok megvásárlásakor az ingatlanalap által kifizethető legmagasabb összeget, az eladásukkor az elfogadható legalacsonyabb összeget is. Mindez nem jelenti azt, hogy minden ingatlant egyszerre értékelnek, mindegyik esedékes felmérése eshet más napra a negyedév során, ami csökkenti a nettó eszközérték ebből fakadó ingadozásait.
Az alapok portfóliójában ezenkívül általában még bankbetétek, kincstárjegyek szerepelnek, amelyeket árát az értékpapíralapoknál megszokott módon eléggé egyértelműen meg lehet határozni. Jelentős ingadozást vihet viszont a rendszerbe, hogy sok alapnál származik bevétel euróban meghatározott bérleti díjakból, némely alapok devizahiteleket is tartanak, illetve előfordulhat, hogy devizabevételeik, eszközeik kockázatát származékos ügyletekkel fedezik.
