Igen komoly változás történt a hét első felében a forint árfolyamában. Az eurókurzus rövid időre még a 270 forintos szintet is áttörte - rég nem volt korábban példa erre. Az ok azonban elsősorban továbbra sem belföldön keresendő - egyszerűen jelentősen javult a nemzetközi hangulat, a befektetők ismét szívesen fordultak a kockázatosabb dolgok felé. (Így mindamellett, hogy örülünk az erős forintnak, nem szabad szem elől téveszteni azt a tényt, hogy a forintot a nemzetközi befektetők kockázatos eszköznek tartják.) Így van ez még akkor is, ha olykor régiós társaihoz (zloty, cseh korona) képest is erősödni tudott fizetőeszközünk, azaz, ahogy mondani szokás, "felülteljesített".
A nemzetközi okok dominanciáját jelzi, hogy a forinterősödésre olyan időben került sor, amikor a dollár jelentős értékvesztést szenvedett el az euróhoz képest. Mostanában ugyanis ez a kockázatvállalási hajlandóság erősödését jelzi (itt is érdemes szem előtt tartani, hogy a befektetők az eurót a dollárhoz képest kockázatosnak tartják!), s ilyen helyzetben jellemző a régiós devizák erősödése is, nemcsak a dollárhoz, de az euróhoz képest is. Felbolydultnak látszik tehát kissé a világ, korántsem úgy működnek a devizapiacok, ahogy várhatnánk, nevezetesen hogy a kockázatos dolgok gyengélkednek, a kevésbé kockázatosak pedig erősödnek. Ehelyett mindig a kockázathoz való viszonyulás a kiindulópont (ami mostanság igen hektikusan képes változni). Amikor érdeklődés mutatkozik a kockázat iránt - persze értelemszerűen a magasabb hozam reményében -, akkor a kockázatos devizák szárnyalni tudnak, ellenkező esetben pedig a mélybe zuhannak. Gyakorlatilag ennek köszönhető a forint hét elején tapasztalt szárnyalása, amit azért célszerű hangsúlyozni, nehogy valaki az árfolyamok láttán azt higgye, valamiféle gyökeres gazdasági fordulat történt hazánkban. Mindez persze azt is jelenti, hogy a jövőre nézve ebben fokozottan bíznak a befektetők, s ennek komolyságáról tanúskodik a forint felülteljesítése a régiós devizákhoz képest. Ami a belső tényezőket illeti, történt persze itthon is egy fontos esemény: az önkormányzati választások lezajlottak, a kormánypárt ezen is győzelmet aratott, így az országot irányító pozíciója tovább erősödött. Mindez persze nem más, mint a papírforma teljesülése, már csak ezért is merészség lenne azt gondolni, hogy az eseménynek meghatározó része lett volna a meglepő mértékű forinterősödésben.
A heves árfolyam-erősödést követően nem sokat váratott magára a korrekció, ami szokatlanul erős volt. A gyengülés (a 270 körüli szinthez képest) már szerda délután megkezdődött és csütörtök estére már masszívan 274 forint körül járt az euró kurzusa. Eközben a többi régiós deviza korántsem ment keresztül hasonló áresésen, azaz a forint korábbi felülteljesítése is korrigálódott, hiszen nemcsak az erősödésben, de a gyengülésben is felülteljesített.
Az állampapír-piaci események is hűen tükrözték az először pozitív, majd hevesen korrigáló hangulatot. Ez már a hétfői, 50-ről 65 milliárdosra emelt tételű likviditásikincstárjegy-aukción is megmutatkozott, ahol több mint 250 milliárdra érkezett ajánlat. Igen érdekes, hogy az átlaghozam éppen megegyezett a jegybanki alapkamattal. Arra következtethetünk tehát, hogy jelenleg a kamat semmilyen irányú változtatását nem várja a piac. Ez teljesen logikus, hiszen a mostani kedvező helyzetben kamatemelésre aligha van szükség, a csökkentés pedig mindaddig veszélyes, amíg a kedvező helyzet meg nem szilárdul.
A három hónapos diszkontkincstárjegy iránt is masszív volt az érdeklődés, itt az alapkamatnál három ponttal magasabb átlaghozam alakult ki - mennyiségi emelés nélkül. A csütörtöki kötvényaukciók azonban már a korrekció idejére, azaz az eufória elmúlása utánra estek. Ennek megfelelően a másodpiaci hozamokhoz képest magasabb szintre kerültek az átlaghozamok (persze hozzá kell tennünk, az előző napi referenciahozam magállapításakor még tombolt az optimizmus): a hároméves papír 6,38 százalékon talált gazdára, az ötéves 6,51 százalékon, míg a tízéves 6,66 százalékon. A nem túl erős kereslet miatt mennyiségi emelésre egyik papír esetében sem került sor, azonban a délutáni, nem kompetitív értékesítésen a három- és az ötéves papírból további értékesítésre került sor, ami ezen papírokból nagyjából két százalékkal növelte a piacra került tételt.
