Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Összesen 196 milliárd forint értékben adtak el magyar értékpapírokat a külföldi befektetők a második negyedévben - derül ki az MNB legfrissebb adataiból. A nem rezidensek elsősorban államkötvény- és részvényállományukat építették le - minden bizonnyal nem függetlenül a görög és a Kósa-válságtól.
A külföldiek kivonulása a BÉT-ről sajnos nem sok jóval kecsegtet a tőzsdei befektetéssel próbálkozó magyar magánszemélyek számára, a hasonló esetek eddig szinte mindig jelentős veszteségükkel végződtek. A profi befektetők ugyanis jóval nagyobb összegeket mozgatnak, jóval nagyobb rálátásuk van a piaci folyamatokra, így lépéseik sokkal inkább befolyásolják az árfolyamok elmozdulásának irányát, amit a "háziasszonyok" csak elszenvedni tudnak, befolyásolni nem. Persze akad pozitív példa is: a magyar befektetők a válság legmélyén - szembe menve a piaccal - masszív részvényvásárlásba kezdtek, az 1500 forint környékén megvásárolt OTP-ken pedig közel százmilliárd forint hasznot zsebelhettek be.
Az elmúlt negyedévben a háztartások 87 milliárd forint értékben vásároltak részvényeket, miközben meglévő papírjaikon az árfolyam esése miatt 74 milliárd forint veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni.
Ezzel nagyjából elbukták a korábbi két negyedév során keletkezett nyereségüket. A magánszemélyeknél június végén összesen 337 milliárd forintnyi tőzsdei részvény volt, ezzel részesedésük a teljes állományból a korábbi 4,96 százalékról 6,01 százalékra emelkedett. A hazai intézmények csak pár milliárd forintért vásároltak, jóval kevesebbért, mint amennyit meglévő pozícióikon elbuktak.
A teljes, 5588 milliárd forintnyi állományból külföldieknél 4063 milliárd, a nem pénzügyi vállalatoknál 528 milliárd, a pénzügyi vállalatoknál 453 milliárd, a háztartásoknál 337 milliárd, az államháztartásnál 207 milliárd forint értékű részvény volt. A negyedévben a külföldiek 104 milliárd forintnyi papírt adtak el a BÉT-en.
Sajnos, államkötvényt is leginkább a háztartások vettek, a magyar intézményi befektetőknél és külföldieknél lévő állomány 110, illetve 175 milliárddal csökkent, miközben a magánszemélyek 36 milliárd forint értékben vásároltak. Ugyan soha ennyi (285 milliárd forint) magánmegtakarítás nem volt még állampapírban, ám összességében csökkent a háztartásoknál lévő, állammal szembeni követelést megtestesítő papírok értéke, ugyanis kincstárjegyből - akárcsak az elmúlt hat évben szinte bármikor - most is nettó eladók voltak. A kockázatkerülés fokozódására utal, hogy a külföldiek a kincstárjegyállományukat is jelentősen, 150 milliárdról 50 milliárd forintnyira csökkentették, a magyar pénzügyi intézmények pedig - minden bizonnyal a futamidő, így a kockázat csökkentésének szándékával - inkább ezen rövid lejáratú papírokba tették át a vagyont a hosszabb futamidejű állampapírokból.
A háztartások befektetésijegy-állománya nem változott számottevően, több mint 2050 milliárd forintos értékével továbbra is ez a legjelentősebb lakossági megtakarítási forma.
