Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megdöbbentő divergencia alakult ki az egyik legfontosabb amerikai befektetői hangulati felmérés és a részvénypiac teljesítménye között. A több száz profi hírlevélíró átlagos részvénypiaci pozicionáltságát reprezentáló, az Investor Intelligence Services által készített felmérés szerint az elmúlt egy héten ugyan nem nőtt a pesszimista tanácsadók aránya - 34,8 százalékon stagnált -, azonban csökkent az optimistáké, 37 százalékról 32,6 százalékra. Ezzel a felmérés eredményeiben 2009 áprilisa óta először történik meg az, hogy a pesszimisták aránya meghaladja az optimistákét, s a két tábor arányát mutató bull/bear ráta először süllyedt az egyes szint alá, egészen pontosan 0,94-re.
A negatív szélsőség irányába történt elmozdulás annak ellenére következett be, hogy az S&P-500-as részvényindex két hét alatt 1010 pontról 1100 pont közelébe emelkedett, a szakemberek többsége tehát egyszerűen nem hiszi el az áremelkedés indokoltságát a részvénypiacon. Az optimisták-pesszimisták aránya 3,3-on tetőzött januárban, áprilisban pedig újra a 3-as értékre kapaszkodott fel. Ilyen megdöbbentően nagy arányú romlást a befektetői hangulatban utoljára a 2007-2009-es medvepiac kezdetén regisztrált a szervezet.
Amikor a mutató ilyen mélyre süllyedt, az jelezte az első lefelé menő hullám végét az amerikai részvénypiacon, s onnan egy 2 hónapig tartó medvepiaci rally következett, ami a mélypontokról szintén mintegy 8-9 százalékkal hajtotta feljebb a vezető indexeket.
A felmérés eredménye azért meglepő, mivel középtávon a tanácsadók hangulata általában követni szokta a piacot: piaci csúcsok közelében jelentősen javul, mélypontoknál pedig jelentősen csökken.
Ezt rövidebb távon akár jó jelnek is lehetne értelmezni, kontraindikátorként használva a mutatót. Az ellentét-analízisben hívők szerint ugyanis a negatív szélsőség a hangulatban jó talaj lehet a további emelkedéshez, hiszen aki pesszimista, az még nem vásárol, csak később fog, az optimisták meg már nyilván megtették tétjeiket.
Ugyanakkor az elsődleges, hosszabb távú piaci tendenciákra nézve kifejezetten rossz előjel a hangulati felmérés által mutatott állapot, bikapiacon ugyanis nem szokott ilyen mértékben elpárologni az optimizmus.
A másik felmérés, amelyet az amerikai kisbefektetői szövetség, az AAII készít, már hívebben lekövette a piacok teljesítményét. Ahogy azt várni lehetett itt a kéthetes tőzsdei hossz hatására jobb kedvre derültek a szereplők is. A következő hat hónapra áremelkedésben reménykedők aránya 39,4 százalékra nőtt, ez közel 19 százalékpontos emelkedés, míg az áresést váróké 19,3 százalékra csökkent, ami nagyjából a bikák számának bővülésével megegyező lemorzsolódást jelez. Ezzel az optimisták aránya ebben a felmérésben a hosszú távú átlagához tért vissza, a pesszimistáké pedig jelentősen az átlag alá csökkent.
