A legnagyobb hatással a Mol második negyedéves gazdálkodására a magas olajárral párosuló erős dollár lehetett - mondta el Herczenik Ákos, a Raiffeisen elemzője. A Bloomberg adatai szerint a második negyedévben a forint/dollár átlagárfolyam meghaladta a 216 forintot, miközben az első negyedév átlaga a 194 forintot is alig érte el. A dollár ereje pedig a Mol ereje is, hiszen az olajiparban az árakat legnagyobb részt dollárban határozzák meg. A hitelek egy részén ez ugyan - nem realizált - veszteséget jelent, ám a működés forintban számolva magas dollárárfolyam esetén többet hoz. Ez így van mind a kitermelés, mind a finomítás terén, igaz, az utóbbinál a magas árak miatti fogyasztáscsökkenéssel negatív hatás is keletkezik. Biztató ugyanakkor Herczenik szerint, hogy a finomítói árréseknél is mutatkozik némi javulás, elsősorban a korábban nagyon gyenge, de a Mol számára a legfontosabb dízelnél. Itt az árrés az első negyedévben 68,4 dollár volt tonnánként, szemben a benzin 150 dollárjával, ám míg a dízelárrés a második negyedévben 30 százalékkal emelkedett, addig a benziné csak a korábbi magas szinten maradt.
A negyedév végére erőteljesen zuhanó Brent-Ural árkülönbség egyértelműen kedvezőtlen a Mol számára. (Június végén volt olyan nap, amikor alig adtak 20 centtel többet a Brentért.) Ugyanakkor mint Vágó Attila, a Concorde elemzője elmondta, a mintegy 1,7 dolláros negyedéves átlagos spread (az előző negyedévben még 1,4 dollár volt) még mindig a Mol-menedzsment 2010-re megfogalmazott 1,5 dolláros várakozása felett van. A hónap végére ugyan valóban összeszűkült, azóta azonban újra tágul.
Pletser Tamás, az ING olajrészvényekkel foglalkozó szakértője szerint a Mol számára legjobb, 2006-2007-es időszakra jellemző igen magas, négydolláros spread visszatérésére nem érdemes számítani.
Az árkülönbséget - amely a Molnál gyakorlatilag extraprofitként jelentkezik a Brent típusú olajat feldolgozó finomítókkal szemben - rengeteg tényező befolyásolja. Az OPEC termelés-visszafogásai szinte mindig a nehézolaj kínálatát csökkentik (ilyen az Ural is), ilyenkor az árkülönbség szinte eltűnik, míg fokozott termelés idején a nehézolaj-kínálat nő meg és ezzel a spread is nő. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy az orosz olaj az EU vagy inkább Kína felé folyik nagyobb mennyiségben a vezetékeken, az EU-kínálat csökkenése esetén szintén csökkenhet a spread. A jelenlegi piaci folyamatokat tekintve a legvalószínűbb szerinte is a spread lassú növekedése. A Mol várakozásai szerint az árrés idén átlagosan 1,5 dollár lesz, jövőre 1,75, 2012-ben pedig elérheti a két dollárt hordónként a 2009-es 77 cent után.
Van tehát oka annak, hogy a Mol megítélése az elemzők körében már hónapok óta pozitív. Ezek a várakozások ugyanakkor az árfolyamba vélhetően részben már beépültek.
(A szerző rendelkezik Mol-részvényekkel.)
