Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A megszorító intézkedések kötelező elemeként számon tartott jövedékiadó-emelés számos piacon csökkentette a sör iránti keresletet, azonban még így is találhatunk érdekes szereplőket. A tágabban értelmezett régió utolsó nagy független szereplője, a török Anadolu Efes egyeduralkodó a saját piacán és komoly, 10 százalék körüli részesedéssel bír az orosz sörpiacon. Hazájában a jövedéki adó 35 százalékos januári emelése megtette hatását és jelentősen, 8 százalék körüli mértékben vetette vissza a fogyasztást, míg az export 10,5 százalékkal növekedett, annak ellenére, hogy a fontos orosz piacon megháromszorozódott a jövedéki adó. A török kormány tovább szigorította az alkoholos termékek reklámját a sport területén, azonban ez az üdítőitalok piacán elfoglalt pozíciójának köszönhetően a céget nem érinti számottevően. A legnagyobb gond a társaság árazásával van, ugyanis a 18,7 lírás árfolyam jelentős prémiumot tartalmaz a többi régiós sörgyártóval szemben. A jelenlegi szinten 350 százalékos könyvértékről és 18 feletti P/E-ről beszélhetünk, 10 feletti EV/EBITDA mellett, ami még a kétségtelenül impozáns növekedési lehetőségeket figyelembe véve is túlzásnak tűnik, az elemzők csak elvétve publikálnak a mostani szintnél magasabb célárat.
A Carlsberg 93 százalék feletti tulajdoni hányaddal rendelkezik az orosz Baltika sörgyárban, részvénye ritkán cserél gazdát a tőzsdén, azonban ha valaki szert tesz rá, érdemes megőrizni, ugyanis a cég - a fő részvényes szándékának megfelelően - tisztességes, 13-14 százalékos osztalékhozamot realizálhatott a múlt év során, és semmi nem utal arra, hogy ez romlana a közeljövőben. A társaság tovább növelte piaci részesedését az orosz piacon, jelenleg 39 százaléknál tart, és biztató a jövedéki adó drasztikus emelését követő fogyasztói sokk enyhülése is, a februári, éves szinten 16 százalékot meghaladó visszaesés áprilisra 3,7 százalékra csökkent. A 29 dolláros piaci ár a könyv szerinti érték 267 százaléka és az idei nyereséggel kalkulálva 8 körüli P/E-t eredményez, míg jövőre 7 felettit.
A szlovén Pivovarna Lasko szintén alacsony likviditással rendelkezik, árfolyama töretlenül zuhan lassan két éve. A részvénnyel szembeni érdektelenség részben indokolt, a társaság nagyon gyenge számokat publikált legutóbb, azonban többen felhívják a figyelmet arra, hogy a veszteség mögött javarészt egyszeri leírások vannak, és még van remény a kiváló piaci pozíciókkal rendelkező sörgyár talpra állására. A 18,8 eurós részvényár megfelel a saját tőkének és ez évben már csekély nyereség is várható, míg a jövő évi EPS-sel számolva 6,9-es P/E-t kapunk.
A lengyel Zywiec sörgyárról kevés hír jelenik meg az utóbbi időben, a Heineken leányvállalata kikerült az elemzők látóköréből. Az anyacég szokásának megfelelően a profit zömét osztalék formájában kiviszi, a múlt év után 30 zlotyt részvényenként, ami a 483 zlotys részvényárat figyelembe véve számottevő hozamot eredményez. A 12 feletti P/E a könyvérték hétszeresén jelenleg nem túl vonzó, azonban egy vételi ajánlatra jó esély lehet a jövőben.
Az ukrán Slavutich sörgyár 92 százalékban a Carlsberg tulajdona és a napokban meghirdetett, 6,5 százaléknyi részvény visszavásárlásáról szóló döntés 2,1 hrivnyás árfolyamon nagy valószínűséggel a papír tőzsdei pályafutásának végét is jelenti, a piaci ár 2,3 hrivnya.
A Sun Interbrew részvényei csak ritkán fordulnak meg a tőzsdén, így hiába a remek fundamentumok, a 6 körüli P/E és a 3,2-es EV/EBITDA, szinte lehetetlen hozzájutni és még nehezebb kiszállni.
A kisebb részvények közül a komoly zuhanást felmutató román Bermas sörgyár papírjai a tavalyi nyereség ötszörösén forognak, a könyvérték 50 százalékán, 2,6-os EV/EBITDA mellett. Az idei nyereséggel kapcsolatban azonban túl sok a kérdőjel, így a jelenlegi árnál 80 százalékkal magasabb márciusi lokális csúcs szinte elérhetetlennek tűnik.
