A tőkebeáramlás 18 milliárd forintot tett ki, ami jelentős lassulás, hiszen az utóbbi hónapokban általában az ötvenmilliárdot is meghaladta az új befektetések értéke. A már az alapokban lévő tőkén tulajdonosaik egymilliárd forintot buktak - ennyi volt az alapok portfóliójának árfolyamvesztése a turbulenciákkal terhelt harmincnapos időszakban.
Ami az egyes alapfajtákat illeti, nagy mozgás kevés helyen volt, inkább mintha csak átrendezték volna kissé preferenciáikat a fektetők. Pénzpiaci alapok például a lista elején és végén, azaz a legnagyobb pozitív és negatív pénzmozgással jellemezhető alapok körében egyaránt találhatók, de a szaldójuk összességében pozitív, mintegy négymilliárddal.
A garantált alapok között sok lejáró sorozat volt, az újakba azonban szintén elég rendesen fektettek be pénzt, így végül itt is nőtt a nettó befektetések értéke. Hoztak pénzt a vegyes alapokba és egy keveset a részvényalapokba is, és elég dinamikusan fejlődik a legkockázatosabbnak tartott származékos alapok mezőnye.
A 4,3 milliárdnyi új befektetés értéke a hónap során magasabb volt, mint a pénzpiaci alapoké. A pozitív rekordot az ingatlanalapok állították fel tízmilliárd forint körüli összeggel, rövid kötvényalapokból viszont hasonló értékben vontak ki pénzt.
Érdekes, hogy miközben a forintgyengüléssel volt tele a sajtó, a befektetők 9,8 milliárd forintnyi eurót kértek vissza, főleg eurós pénzpiaci alapokból (valamint 700 millió forintnyi dollár is eltűnt a rendszerből). Mivel a forintos alapokba összesen majdnem 29 milliárdot fektettek, elképzelhető, hogy e deviza egy részét forintra váltották és más alapokba helyezték.
