Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ha befektetésekről van szó, a szakemberek fantáziája szinte kiapadhatatlannak tűnik. Hol vannak már azok az idők, például a kilencvenes évek eleje, közepe, amikor Magyarországon hazai részvényeken és kötvényeken, egy-két tucatnyi ezekbe fektető alapon, esetleg a kárpótlási jegyen kívül szinte semmilyen más befektetést nem lehetett kapni? Különböző hazai és külföldi brókercégeken keresztül nemhogy ezerszám, de valószínűleg tízezerszám érhetők el nemzetközi részvények, alapok, kötvények, certifikátok.
Ezen a hatalmas kínálaton belül is sokszínű palettát mutatnak az ETF-ek, azaz tőzsdén kereskedett alapok (Exchange Traded Funds). Ezeket a befektetési alapoknál szokásos klasszikus csatornáktól - főleg bankfiókoktól - eltérően a tőzsdei kereskedésben lehet megvásárolni, az - általában viszonylag csekély árrést alkalmazó - árjegyzőtől, a nettó eszközértékhez nagyon közeli áron. Nagy előnyük, hogy mivel általában különböző indexek hű követését tekintik céljuknak, kezelőjük feladata viszonylag egyszerű - ráadásul nagyszerűen számítógépesíthető -, és ez megmutatkozik alacsony kezelési költségeikben is. Az indexkövetésnek ezenkívül van olyan értelme is, hogy egyes közgazdasági elméletek szerint a piacot hosszú távon megverni nem lehet, így aktív vagyonkezelés helyett a befektető jobban jár, ha egy egész piacot vásárol, majd hosszú távon tartja befektetését. További előnyük a nagyfokú átláthatóság: a befektetőt nem érheti kellemetlen meglepetés - igaz, kellemes sem - az alapkezelő rátermettségével kapcsolatban, mindig pontosan lehet tudni, mi van az alapban, napról napra hogyan teljesít, csak a mögöttes indexet kell figyelni.
A befektetési forma egyre népszerűbb, egyes adatok szerint áprilisban 932 ETF-et forgalmaztak a világban 34 kibocsátótól, vagyonuk pedig több mint 200 milliárd eurót tett ki. Maga az a név, hogy ETF, azonban nem jelent garanciát semmire, és nem ad felmentést az alól, hogy a befektető tájékozódjon. Nem minden ETF indexkövető, és nem minden indexkövető alap ETF. A Financial Times Deutschland cikke például említ alapokat, amelyeket ETF-nek neveznek és akként forgalmaznak, ám aktívan kezelnek, és cseppet sem alacsony, 1,5-2,0 százalékos kezelési költséget számolnak fel rájuk - sőt bizonyos teljesítmény felett még sikerdíjat is. Ebből is látszik, hogy idegennyelv-tudás vagy magyar nyelvű prospektus és alapos tájékozódás nélkül tehát nem szabad külföldi alapok vásárlásába vágni.
Ami az ETF-ek előnye, az a hátrányuk is - rugalmatlanok, összetételük mechanikus, nem reagál a piaci viszonyokra. Ha saját elképzeléseink szerint szeretnénk portfóliót összeállítani, akkor vagy többféle ETF között kell súlyoznunk, vagy pedig olyat kell vásárolnunk, amely maga is valamely összetettebb indexet követ. Erre a problémára újabb megoldásként kitalálták az ETF-ek ETF-jét is, amely valamely súlyozás szerint más ETF-ek papírjaiba fektet. Sőt, aki még bonyolultabb megoldásokra vágyik, vehet ETF-ekre szóló opciós jegyeket és certifikátokat is - Európában például a Deutsche Bank bocsát ki ilyeneket.
Az ETF-ek, akárcsak a többi alap, sokféleképpen specializálódhatnak: országok szerint, gazdasági ágazatok szerint, egyes árupiacokra vagy kötvénypiacokra. Több tucat ország-ETF létezik, köztük olyan egzotikusak is, mint olasz, török, chilei, jordániai, pakisztáni, vagy - és ezt most a futball miatt gyakran emlegetik - dél-afrikai (Lyxor ETF South Africa). Az ágazatok között egy gyógyszeripari vagy egy technológiai (Nasdaq) már szinte mindennapinak számít, de létezik nanotechnológiára vagy internetszolgáltatókra szakosodott, globális ivóvízpiaci vagy aranybányákat tartalmazó termék is. További érdekesség a távol-keleti osztalékrészvényekre vagy a perzsa-öbölbeli országok tőzsdéire specializálódott befektetés. Az egzotikus dolgokkal azonban lehet, hogy nem árt vigyázni. Egy neves nemzetközi alapkezelő például körülbelül egy éve melegen ajánlotta a dél-európai államokra szakosodott ETF-jét, a régió - szerinte - nagyszerű gazdasági kilátásai miatt. Nem sokkal később született meg a PIGS-országok (Portugália, Írország, Görögország, Spanyolország) fogalma, és mára már egész Európa, sőt a glóbusz jelentős része ezen államok csődjétől retteg...
